Magyar Közlöny - Rendeletek tára, 1948. január-május (1-105. szám)

1948-01-01 / 1. szám

1. szám. RENDERETEK TÁRA ki új építmények létesítésére, új berendezési és felszerelési tárgyak készítésére, valamint a meg­lévők oly mértékű átalakítására, amely a kezelés (karbantartás) és javítás körét nyilvánvalóan meghaladja. Ez a rendelkezés az iparos szóban­­levő jogát a vonatkozó korábbi rendelkezésekben foglaltakon túlmenően korlátozza, továbbá meg­­szűkíti az iparos által házilag végezhető munkák körét. (2) Ha kétséges, hogy az iparos valamely mun­kát az 1922 : XII. te. 45. §-ának az 1936 : VII. te. 15. §-ával és a B. 1. §-ával módosított (2) bekez­dése értelmében jogosult-e elvégezni, a 30000/ 1936. Ip. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1109. old.) 39. §-ának­ utolsó bekezdése értelmé­ben kell eljárni. 3. §. (1) A R. 2. §-ában említett arcképes igazolvány annak igazolására szolgál, hogy az iparos az igazolványban feltüntetett ipar körébe tartozó munkákat elvégezni jogosult. Az igazolványt anyagigénylésnél és közszálításra pályázásnál az iparűzési jogosultság igazolására el kell fogadni. (2) Az arcképes igazolvány céljára kisebb mé­retű (zsebben elhelyezhető) keményfedelű köny­vecske szolgál. Az arcképes igazolvány szövegé­nek mintáját a jelen rendelet melléklete tünteti fel. A könyvecskéket az Ipartestületek Országos Köz­pontja állíttatja elő és az önköltségi ár megtérítése ellenében,*— amely 5 óránál magasabb nem le­het — bocsátja a megrendelő ipartestület rendel­kezésére. Az arcképes igazolványt az iparos ké­relmére az az ipartestület állítja ki, amelynek az igazolványt kérő iparos tagja. Az arcképet a könyvecskébe úgy kell beilleszteni, hogy kicseré­lése a lehetőség szerint megakadályoztassék. Az arcképet az ipartestület pecsétjével el kell látni, oly módon azonban, hogy az arc látható marad­jon. (3) Az arcképes igazolványt a naptári év tar­tamára terjedő érvénnyel kell kiállítani. Az igazol­vány érvényét a megfelelő rovat kitöltésével kell e­gy-egy naptári év tartamára meghosszabbítani (megújítani). Ha az iparos más ipartestület tagja lett, az arcképes igazolványt a kiállító ipartestü­letnek vissza kell adni, idegen ipartestület a ko­rábbi igazolvány érvényét nem hosszabbíthatja meg. Az arcképes igazolványt kiállításakor és a meghosszabbításakor az ipartestület elnöke és jegyzője aláírni és az ipartestület pecsétjével el­látni köteles. Az ipartestület az arcképes igazol­vány kiállításáért — a fentebb említett önköltségi árat kivéve — valamint meghosszabbításáért dí­jat nem szedhet. (4) Az iparos az iparűzés szünetelése esetében a szünetelés tartamára arcképes igazolványát az ipartestületnek beszolgáltatni köteles. Ugyancsak be kell szolgáltatnia az arcképes igazolványt az ipar gyakorlásának megszűnése, valamint új arcképes igazolvány kiállítása esetében is. (5) Az iparűzés szünetelése vagy megszűnése alkalmával az iparhatóság a bejelentést tevőt fel­hívja, hogy az igazolványt három nap alatt az ipartestületnek szolgáltassa be. (6) Az ipartestülete­k az általuk kiállított arc­képes igazolványokról sorszámmal ellátott nyil­vántartást kötelesek vezetni akként, hogy az igazolvány sorszáma a nyilvántartás megfelelő folyószámával azonos legyen. A nyilvántartásban az igazolvány meghosszabbításának, esetleges be­szolgáltatásának vagy érvénytelenítésének napját fel kell tüntetni. (7) Ha az arcképes igazolvány elvész, az el­veszett igazolvány érvénytelenné nyilvánításával új arcképes igazolványt lehet kiállítani, azonban az ipartestület hirdetőtábláján, valamint az Ipar­testületek Országos Központjának lapjában köz­hírré kell tenni, hogy az elveszett arcképes igazol­vány érvényét veszítette. *■ §• (1) A B. 5. §-a értelmében büntetni kell azt, aki ismételten végeztet ipari munkát olyan sze­méllyel, akiről tudja, hogy az illető munka ipar­­szerű végzésére nincs iparjogosítványa, feltéve, hogy a munkának haladéktalan elvégzése nagyobb károsodás vagy veszély elhárítása végett nem volt szükséges. Jogosulatlan iparűzés esetében tehát az eljáró rendőri büntetőbírónak terheltként ki kell hallgatnia azt is, aki az ipari munkát végez­tette (megrendelő) annak megállapítása végett, várjon a B. 5. §-ába ütköző kihágást nem kö­vette-e el. A jogerős határozatokat a rendőri bün­tetőbíróságok kötelesek a megrendelő lakóhelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóságnak meg­küldeni. Az iparhatóságok az így tudomásukra hozott megrendelőkről nyilvántartást kötelesek vezetni. Ezeket a nyilvántartásokat a rendőri bün­tetőeljárásban a 495.210/1947. B. M. számú rende­lettel (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 226. szám) közzétett jegyzék szerint eljárni jogosult szakképviselőknek a hivatalos órák­­ alatt rendel­kezésre kell bocsátani. 3

Next