Magyar Közlöny - Rendeletek tára, 1948. augusztus-december (196-288. szám)

1948-08-31 / 196. szám

196. szám. III. FEJEZET. A Társaság igazgatásának szervei. *• §• A társaság igazgatásának szervei : a) a részvényesek Közgyűlése, b) az igazgatóság, t) a Vezérigazgató és Helyettes­ Vezérigazgató. »• §• Közgyűlés. A Közgyűléseket Budapesten tartják és azokat az Igazgató­ság hívja egybe, hacsak jogszabály eltérő intézkedést nem tartalmaz. Az évi rendes Közgyűlést az üzletév befejezését követő há­rom hónapon belül kell összehívni. Szükség esetén az Igazgatóság bármikor rendkívüli Köz­gyűlést hívhat egybe. Rendkívüli Közgyűlés egybehívása kötelező a törvényben előírt esetekben, továbbá az alaptőke legalább 10%-át kép­viselő részvényesek kérelmére, feltéve, hogy megfelelő szám­ú részvény a rendkívüli Közgyűlés megtartása igtti kérelem előterjesztése előtt 4 (négy) héttel letétbe helyeztetik. A rész­vényesek kérelmében fel kell tüntetni a rendkívüli Közgyűlés tanácskozásának tárgyául szolgáló kérdéseket. A törvényben előírt esetekben a Közgyűlést a Felügyelő­­bizottság hívja egybe. A Közgyűlés egybehívása az Alapszabály 26. §-ában meg­nevezett újságban egyszer közéteendő hirdetmény útján tör­ténik, legalább 8 nappal a Közgyűlés megtartása előtt. A hirdetménynek tartalmaznia kell a Közgyűlés megtar­tásának helyét, idejét, a napirendet, valamint utasítást arra, hogy milyen határidőben és hol kell letétbe helyezni a rész­vényeket. Ha a Közgyűlés napirendjén alapszabálymódosítás szerep­el, azt a hirdetményen fel kell tüntetni, lényeges alapszabály­­módosítás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell a vonat­kozó javaslat rövid szövegét Lényegtelen alapszabálymódosítások esetén a hirdetmény­ben csak a módosítandó alapszabályszakaszok számát kell feltüntetni. 10. §. Minden részvényes, aki a közgyűlésen megjelenik, vagy megfelelő módon képviselve van, a tulajdonában levő részvé­nyek száma szerint szavazati­ joggal bír akként, hogy minden egyes részvény egy szavazatra jogosít. A Közgyűlésen a részvénytulajdonos csak akkor bír szava­zat­i joggal, ha a részvényei a közgyűlést megelőzően legalább 6 nappal leletbe helyeztettek, kivéve az alapszabály 9. § ne­gyedig bekezdésében szabályozott esetet. A részvényesek saját személyükben, vagy másik szavazati joggal bíró részvényesnek adott felhatalmazás útján gyako­rolják szavazati jogukat. Kem­­önjogú és jogi személyek sza­vazati jogukat törvényes képviselők útján — akik nem rész­vényesek is lehetnek­ — gyakorolják. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes rész­vények legalább 10 (hatvan) százalékát bíró részvényesek résztvesznek vagy kellőképen képviselve vannak. A Közgyűlésen hozott határozatok valamennyi részvényesre, mind a megjelentekre, mind a távollevőkre kötelező hatállyal bírnak. Ha nem jelenik meg a jelen szakasz értelmében megkívánt számú részvényes, a Közgyűlést el kell halasztani és ugyan­olyan napirenddel újra össze kell hívni. Ha a Közgyűlés a jelen szakaszban megkövetelt szám­ú részvényes meg nem je­lenése miatt nem határozatképes, a második Közgyűlés, amely az első Közgyűlés után 30 napon belül tartandó meg, határozat­képesnek tekintendő, a megjelent részvényesek számára való tekintet nélkül ama kérdésekre vonatkozólag, amelyek az első Közgyűlés napirendjén szerepeltek; ez esetben a határozat­hozatalhoz a jelenlevő, vagy képviselt részvényesek 2/3 (két­harmad)­ szavazattöbbsége szükséges, de azok a kérdések, amelyek a Társaság Alapszabályainak módosítására vagy ki­egészítéséne, alaptőkéjének felemelésére, vagy leszállítására és tartaléktőkéjének létesítésére vonatkoznak, minden eset­ben a Társaság összes részvényeseinek 2/3 (kétharmad) sza­vazattöbbségével történő határozathozatalt kívánnak meg. A másodízben összehívandó Közgyűlést a Közgyűlés megtar­tásának napja előtt 8 nappal közzéteendő hirdetménynek kell megelőznie, amivel kapcsolatban a közzétételre nézve a 9. §­ban foglalt előírások az irányadók. 11. 8. A Közgyűlést a Társaság Igazgatóságának Elnöke nyitja meg, aki kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt és két személyt a sza­vazatok megszámlálására és a jegyzőkönyv hitelesítésére. Az Igazgatóság elnökének távollétében a Közgyűlést az Elnök Helyettese nyitja meg. A Közgyűlés megnyitása után a szava­zá­sra jogosult részvényesek saját körükből Közgyűlési Elnököt választanak, felváltva a magyar és szovjet részvényesek közül. 12. 8. A Közgyűlés határoz a Társaság működésére vonatkozó alábbi kérdésekből­: a) jóváhagyja a mérleget, a nyereség- és­ veszteségszámlát és az Igazgatóság jelentését a lefolyt üzletévről és határoz­ó nyereség felosztásáról; b) megválasztja az Igazgatóság és Felü­gyelőbizottság tagjait; c) megállapítja az Igazgatóság és Fel­ügyelő­bizottság tagjai­nak díjazását; d) határoz az alaptőke felemelése, vagy leszállítása és a Társaság tartaléktőkéjének létesítése tárgyában; e) megváltoztatja és kiegészíti a Társaság Alapszabályait; f) megvizsgálja és eldönti mindazokat a kérdéseket, ame­lyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. A Közgyűlés minden kérdést egyszerű szavazattöbbség. .. dönt el, kivéve a d) és e) pontokban foglalt kérdéseket, m­e­lyeket csak a Társaság összes részvényeseinek s/s (kétharmad) szavazattöbbségével lehet eldönteni. 13. §. A Közgyűlésen tárgyalt és eldöntött ügyekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a Közgyűlés idejét és helyét, a Közgyűlésen megjelent és képviselt rész­vényeseket, az általuk képviselt részvények számát, a Közgyű­lésen történtek rövid összefoglalását, a hozott határozat­ok­ai és az elhangzott különvéleményeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a határozatok milyen szótöbbséggel hozattak. A Közgyűlés jegyzőkönyvét aláírják: a Közgyűlés Elnöke, az Igazgatóság Elnöke, ennek Helyettese, a szavazatok össze­­számlálására és a jegyzőkönyv hitelesítésére a Közgyűlésen kijelölt személyek és a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetője. 14. 8-Azok a részvényesek, akik valamilyen javaslatot kívánnak tenni a rendes Közgyűlésen, kötelesek legkésőbb az üzletév utolsó napján írásban az Igazgatósághoz fordulni, ez esetben az Igazgatóság köteles az indítvány tárgyalását a legközelebbi rendes Közgyűlés napirendjére tűzni és a Közgyűlés egybe­­hívására vonatkozó hirdetményben feltüntetni. 15. §. Az Igazgatóság. Az Igazgatóságot a Közgyűlés háromévi időtartamra vá­lasztja tizenkét főnyi létszámmal akként, hogy 6 tag válasz­tandó a magyar részvényesek többsége által a Közgyűlésnek javasolt személyek közül, 6 tag pedig a szovjet részvényesek által javasolt személyek közül. Az igazgatóság saját tagjai közül Elnököt választ a magyar részvényesek javaslatára a Közgyűlés által választott igazgató­ság­, tagok közül és Elnök-Helyettest a szovjet részvényesek javaslatára választott igazgatósági tagok közül. Ha valamelyik igazgatósági tag megbízatásának letelte előtt kiválik, rendkívüli Közgyűlést hívnak össze, amely az i­gatóság működésének hátralevő időtartamára a kivált igaz­gatósági tag helyébe a részvényesek illetékes magyar, illetőleg szovjet részének javaslatára új igazgatósági tagot választ. Az első igazgatóságot a jelen szakasz rendelkezéseinek szem előtt tartásával a részvényesek első Közgyűlése választja. 10. 8-Az Igazgatóság a szükséghez képest fll össze; az Igazgatósag­ ülését az Igazgatóság Elnöke ír­ja össze, távollétiben pedig a Helyet­tes Elnök. RENDELETEK TÁRA IflSJ —

Next