Magyar Közlöny - Törvények és rendeletek tára, 1949. január-június (1-137. szám)

1949-01-01 / 1. szám

1. szám. RENDELETEK TÁRA (2) Nem esnek a jelen rendelet rendelkezéseinek hatálya alá az alábbi áruk : a) a kázszállítás keretében az Országos Ruházati Intézeten keresztül eladásra kerülő textiláruk, b­) használt ruhaneműért, c) nemes szőrmével (nerz, coboly, nyest, hermelin, breit­­sch­wantz, chinchilla, valódi sealskin és platinaróka) és a 641/c. vámtarifa alá tartozó különleges szőrmékkel készült (konfekcionált) textiláruk, il) műszaki textiláruk, f) tört maglenszalma, f) egészségügyi textilcikkek közül a kötszergyapot, mull, garé és pólya, g) a jelen rendelet mellékletének X. fejezet 4. pontjában körülírt textiláruk, h) a kender- és lenkórót termelő gazdák részére a termelői szerződésekben kikötött textiláruk, i) mind a belföldi, mind pedig a külföldi eredetű nyers­anyagok, j) vámkülföldről importált bármilyen textiláruk, le) a 71.800/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny — Rende­letek Tára 197. sz.), a 71.980/1948. A. H. számú (Magyar Köz­löny — Rendeletek Tára 213. sz.), a 114.008/1948. Ip. M. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 23. sz.), a 71.680/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 195. sz.), a 71.690/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 196. sz.), a 71.740/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny —­Rendeletek Tára 196. sz.), a 104.065/1947. Ip. M. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 127. sz.), a 71.730/1948. A. 11. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 197. sz.), a 70.660/1948. A. II. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 157. sz.), a 71.750/1948. A. II. számú (Magyar Közlöny — Rend­eletek Tára 197. sz.), a 104.121/1947. Ip. M. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 281. sz.), a 114.018/1948. Ip. M. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 61. sz.), a 71.840/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 197. sz.), a 71.780/1948. A. 14. szám­ú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 197. sz.), a 71.770/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 197. sz.), a 71.820/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 197. sz.), a 71.840/1948. A. II. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 197 sz.), a 71.960/1948. A. H. számú (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 212. sz.), valamint a 63.330/1948. A. II. szám­ú rendeletekben szabályozott textiláruk. 2. 8. (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából áruháznak minősülnek azok a kereskedelmi vállalatok, amelyeknek a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter áruházi engedélyt és az Anyag- és Árhivatal, illetőleg az Országos Árhivatal a kis- és nagykereskedői haszonkulcs együttes alkalmazására szóló engedélyt adott. (2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nagykeres­kedői eladásnak minősül az eladás, ha a kereskedő hazai gyártól vagy iparostól előállítói (termelői) áron beszerzett, illetőleg külföldről behozott textilárut akár változatlan alak­ban, akár kikészítve kiskereskedőnek, vagy további feldolgozás céljára gyárnak, illetőleg kereskedőket kiszolgáló iparosnak, továbbá az említett árukból előállított cikket kiskereskedőnek ad el. (3) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából kiskereske­dői eladásnak minősül az eladás, ha a kiskereskedői ipar­­jogosítvánnyal rendelkező kereskedő — ideértve a vásári áru­sokat és az ipar­jogosítványuk alapján más által készített áruk eladásával foglalkozó iparosokat is — gyártói, e rendelet hatálya alá tartozó nagykereskedőtől, vagy kereskedőt kiszol­gáló iparostól beszerzett, vagy külföldről közvetlenül behozott árut közvetlen fogyasztónak, vagy közvetlen fogyasztókat ki­szolgáló kisiparosnak ad el. 3. 8. (1) Belföldön előállított árunál gyári árnak tekintendő az árverési sémák alapján kiszámított végső érték, vagy az ár­­hatóság által meghatározott összegben megállapított gyári (nagykereskedők felé érvényesíthető) eladási ár. (2) Az előállító gyár, vagy gyári jellegű üzem köteles a gyári árutól a jelen rendelet mellékletének 1. számú rovatában megszabott szorzószámokkal a fogyasztói árat kiszámítani és abból a melléklet 2., illetőleg 3. számú rovatában meghatáro­zott százalékos engedményeket nyújtani. (3) Fonalaknak kisforgalom számára való kiszerelésénél, abban az esetben, ha nagykereskedő szereltet ki, a kiszerelte­tő nagykereskedő a fonalnemesítés és kiszerelés bérmunkadíjának és a 3.400/1948. P. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 2. Rendeletek Tára 193. szám) szerint a fonalnemesítés után lerovandó forgalmi adó 95%-ával növelt beszerzési árnak (ha­szon nélküli összeg) együttes összegét köteles a jelen rendelet mellékletének 1. számú rovatába meghatározott szorzószámok­­­kal megszorozni és az így kiszámított fogyasztói árból eladásai alkalmával a melléklet 3. számú rovatában meghatározott százalékos engedményeket nyújtani. (4) A jelen § (2) bekezdésében meghatározott engedménnyel csökkentett fogyasztói árhoz az előállító — árkiegyenlítési forgalmiadó kötelezettség esetében — az árkiegyenlítési for­galmiadót, továbbá a termelői forgalmiadót, valamint —a fényűzési forgalmiadó kötelezettség esetében — a fényűzési forgalmi adót és a számlabélyegilletéket — a 112.010/1948. Ip. M. számú rendelettel (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 99. szám) megszabott mértékben — számíthatja hozzá. A jelen § (3) bekezdésében meghatározott engedménnyel csök­kentett fogyasztó­i árhoz a kiszereltető nagykereskedő a fona­lak kiszerelése esetében megszabott forgalmi adót, továbbá a számlabélyegilletéket (a 112.010/1948. Ip. M. számú rendelet szerint) számíthatja hozzá. (5) A nagykereskedő az előállító által kiszámított fogyasztói árból a közvetlen fogyasztók felé forgalombah­ozó kereskedő részére a jelen rendelet mellékletének 4. számú rovatában meghatározott százalékú engedményt köteles nyújtani. Az engedménnyel ekként csökkentett fogyasztói árhoz a számla­­bélyegilleték — a 112.010/1948. Ip. M. számú rendelettel meg­szabott mértékben — külön felszámítható. (6) Az előállító, valamint a nagykereskedő köteles a jelen § (2) és (4), illetőleg (3) és (5) bekezdésének rendelkezései szerint fogyasztói áron számlázni és a számlán az ugyanott megadott rendelkezések szerint az engedményszázalékokat fel­tüntetni. 4­ §• Vámkülföldről behozott (importál!) textilárukra vonatkozóan a behozó köteles a Textilipari Igazgatóságtól esetenként kérni az eladási árnak, illetve a fogyasztói árnak megállapítását. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a nyersanyagok, valamint a jelen rendelet mellékletének X. fejezet 4. pontjában körül­írt textilcikkek fogyasztói árának, illetve a viszonteladók bruttó hasznának megállapítása tekintetében is. Az említett textilcikkeket és nyersanyagokat az ármegállapítás megtör­ténte előtt forgalomba hozni tilos. 5. §. (1) Az előállító, valamint a kiszereltető nagykereskedő a 3. § (2), illetve (3) bekezdése szerint kiszámított és a szám­lán feltüntetett fogyasztói árat az árun, pecsétjével ellátott függőcímkén, feltüntetni köteles. Mindazok, akik az árut bár feldolgozatlanul, de kisebb tételben hozzák forgalomba, mint amilyen tételekben vásárolták, az általuk eladott árut kötele­sek olyan fü­ggőcimkével ellátni, amely pecsétjüket, valamint az előállító által kiállított függőcimkén feltüntetett legmaga­sabb fogyasztói árat tartalmazza. A fü­ggőcimkéket a célnak megfelelő maradandó anyagból kell készíteni és arra mara­dandó jelzéseket kell alkalmazni. Arra vonatkozólag, hogy az egyes textilcikkek természetének és forgalmának megfelelően azokat milyen fü­ggőcimkével, illetőleg hasonló célt szolgáló más ármegjelöléssel kell ellátni, a Textilipari Igazgatóság által — az érdekeltek meghallgatása után — kiadott leiratok ren­delkezései az irányadók. (2) A fogyasztók részére közvetlenül forgalombahozó keres­kedő és áruház az általa eladott árut legfeljebb az előállító által kiszámított, a számlán és a függőcímkén feltüntetett fogyasztói áron hozhatja forgalomba. (3) Az áru szállítási költségét minden esetben a vevő köte­les viselni. (1) A kereskedő összes beszerzési számláit a beszerzési for­rások szerint csoportosítva, időrendben gyűjteni és a számlák keltét követő harmadik naptári év elteltéig megőrizni köteles. 6. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelke­zés — különösen a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 169. szám) — hatálya alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő az . 3

Next