Magyar Közlöny - Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek tára, 1950. január-június (1-112. szám)
1950-03-12 / 45. szám
45. szám: MINISZTERTANÁCSI ÉS MINISZTERI RENDELETEK TÁRA 337 (4) Az alispáni hivatal működését a megye új székhelyén, Hódmezővásárhelyen 1950. évi március hó 16. napján kezdi meg.6. §. (1) Békés megye a következő területeket foglalja magában: a) Békés megye eddigi területét, kivéve a Szolnok megyéhez csatolt Öcsöd nagyközséget, b) Csanád megyéből a battonyai és mezőkovácsházi járásokat és Nagykopáncs nagyközséget, c) Bihar megyéből a cséffa-nagyszalontai járást, d) Szolnok megyéből Dévaványa és Pusztaecseg nagyközségeket, e) a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardoskút nagyközséget, 1) Gyula és Orosháza megyei városokat. (2) A Csanád megyéből átcsatolt battonyai és mezőkovácsházi járásokat, valamint a Bihar megyéből átcsatolt cséffa-nagyszalontai járást fenntartom. (3) A Szolnok megyéből átcsatolt Dévaványa és Pusztaecseg nagyközségeket a gyomai járáshoz osztom be. (4) A Csanád megyéből átcsatolt Nagykopáncs nagyközséget és a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardoskút nagyközséget az orosházi járáshoz osztom be. (5) Az alispáni hivatal működését a megye új székhelyén, Békéscsabán 1950. évi március hó 16. napján kezdi meg. 7. §. (1) Hajdú-Bihar megye a következő területeket foglalja magában: a) Hajdú megye eddigi területét, b) Bihar megye eddigi területét, kivéve a Békés megyéhez csatolt cséffa-nagyszalontai járást, c) Szabolcs megyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Újszentmargita nagyközségeket és az újtikosi körjegyzőséghez tartozó községeket, d) Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló megyei városokat. (2) Polgár község székhellyel új járást szervezek. Az új járáshoz Egyek, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege, Újszentmargita nagyközségeket, valamint az újtikosi körjegyzőség községeit osztom be. (3) Nyíracsád és Nyíradony nagyközségeket a központi járáshoz osztom be. 8. §. (1) Szabolcs-Szatmár megye a következő területeket foglalja magában: a Szabolcs megye eddigi területét, kivéve a Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez csatolt csobaji, kenézlői, prügyi és tiszaladányi körjegyzőségekhez tartozó községeket és Viss nagyközséget, valamint a Hajdú-Bihar megyéhez csatolt Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár és Újszentmargita nagyközségeket és az újtikosi körjegyzőséghez tartozó községeket. b) Szatmár megye eddigi területét, c) Nyíregyháza megyei várost. (2) A ligetaljai járást megszüntetem. Nyírbéltek, Nyirgelse, Nyírlugos és Nyírmihálydi nagyközségeket a nyírbátori járáshoz osztom be. (3) A dadai alsó járást Tiszalök székhellyel fenntartom. E járáshoz Büdszentmihály, Tiszabűd, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár és Tiszalök nagyközségek tartoznak. 9. §. (1) Borsod-Abaúj-Zemplén megye a következő területeket foglalja magában: ú) Borsod-Gömör megye eddigi területét, kivéve a Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Noszvaj, Novaj, Szihalom nagyközségeket és a szilvásváradi körjegyzőség községeit, b) Abauj megye eddigi területét, ej Zemplén megye eddigi területét, dj Szabolcs megyéből a csobaji, kenézlői, prügyi, tiszaladányi körjegyzőségekhez tartozó községeket és Viss nagyközséget, es Ózd és Sátoraljaújhely megyei városokat. (2) A Szabolcs megyéből átcsatolt prügyi körjegyzőség községeit a szerencsi járáshoz, a csobaji és a tiszaladányi körjegyzőség községeit a tokaji járáshoz, a kenézlői körjegyzőség községeit és Viss nagyközséget a sárospataki járáshoz osztom be. 10. §. A jelen rendelet 1950. évi március hó 16. napján lép hatályba. A miniszter rendeletéből: Igaz Sándor s. k., főosztályvezető. A földművelésügyi miniszter 16.028/1950. (111. 12.) F. M. számú rendelete a legelőgazdálkodás részleges szabályozásáról szóló 75/1950. (III. 11.) M. T. számú rendelet végrehajtása tárgyában. (Közigazgatási rendszám: 8.582. és 8.588.) A belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem. 1. §. (1) A 75/1950. (III. 11.) M. T. számú rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozása kiterjed a legeltetési társulatok (1913:X. tv.), a legelőbirtokosságok (1894:XII. tv.), a községek és városok, továbbá a földművesszövetkezetek tulajdonában vagy birtokában lévő valamennyi, legelőként használt területre, abban az esetben is, ha az haszonbérbe van adva. (2) A B. hatálya alá tartozik az előző bekezdésben meghatározott szerveknek olyan legelőterülete is, amelyet e rendelet hatálybalépésekor feltörés folytán ideiglenesen más művelési ágban hasznosítanak. 2. §. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester a rendelet hatálya alá tartozó legeltetési társulatok és legelőbirtokosságok legelőjét, a legelőhöz tartozó tárgyakat és az összes ügyintézési irataikat a folyó évi március hó 15. napjáig köteles jegyzőkönyv felvétele mellett zár alá venni. 3. §. (1) A legeltetési bizottságot (R. 1. §) minden községben (városban) meg kell alakítani, ahol a B. hatálya alá tartozó legelőterület van. (2) A bizottság működési területe egybeesik a község (város) területével. Szomszédos község (város) területére abban az esetben terjed ki, ha valamely legeltető érdekeltség legelőterülete oda átnyúlik avagy ott fekszik. 4. §• (1) A községi elöljáróság (polgármester) haladéktalanul köteles a legeltetési bizottság megalakítása iránt oly módon intézkedni, hogy legkésőbb folyó évi március hó 27-ig, Fejér megyében és Hajdú-Bihar megyében március hó 13-án felhívja a tagküldésre jogosult szerveket a bizottsági tagok kiküldésére. A községi elöljáróság (polgármester) egyidejűleg köteles a bizottság elnöki és elnökhelyettesi tisztét ellátó tagot és póttagot kiküldeni. (2) A községi elöljáróság (polgármester) felhívására a) a DÉFOSz helyi szervezete egy tagot, b) a községben (városban) lévő valamennyi, a földművelésügyi miniszter engedélyével működő termelőszövetkezeti csoport együttesen egy tagot, c) a községben (városban) működő valamennyi földművesszövetkezet együttesen egy tagot, d) a községben (városban) működő valamennyi legeltetési társulat és segílőbirtokosság együttesen két tagot .