Magyar Közlöny - Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek tára, 1950. január-június (1-112. szám)

1950-03-12 / 45. szám

45. szám: MINISZTERTANÁCSI ÉS MINISZTERI RENDELETEK TÁRA 337 (4) Az alispáni hivatal működését a megye új székhe­lyén, Hódmezővásárhelyen 1950. évi március hó 16. nap­ján kezdi meg.6. §. (1) Békés megye a következő területeket foglalja ma­gában: a) Békés megye eddigi területét, kivéve a Szolnok me­gyéhez csatolt Öcsöd nagyközséget, b) Csanád megyéből a battonyai és mezőkovácsházi járásokat és Nagykopáncs nagyközséget, c) Bihar megyéből a cséf­fa-nagyszalontai járást, d) Szolnok megyéből Dévaványa és Pusztaecseg nagy­községeket, e) a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardos­­kút nagyközséget, 1) Gyula és Orosháza megyei városokat. (2) A Csanád megyéből átcsatolt battonyai és mező­kovácsházi járásokat, valamint a Bihar megyéből átcsa­tolt cséffa-nagyszalontai járást fenntartom. (3) A Szolnok megyéből átcsatolt Dévaványa és Puszta­ecseg nagyközségeket a gyomai járáshoz osztom be. (4) A Csanád megyéből átcsatolt Nagykopáncs nagy­községet és a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardoskút nagyközséget az orosházi járáshoz osztom be. (5) Az alispáni hivatal működését a megye új székhe­lyén, Békéscsabán 1950. évi március hó 16. napján kezdi meg. 7. §. (1) Hajdú-Bihar megye a következő területeket foglalja magában: a) Hajdú megye eddigi területét, b) Bihar megye eddigi területét, kivéve a Békés me­gyéhez csatolt cséffa-nagyszalontai járást, c) Szabolcs megyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Újszentmargita nagyközségeket és az újtikosi körjegyzőséghez tartozó községeket, d) Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló me­gyei városokat. (2) Polgár község székhellyel új járást szervezek. Az új járáshoz Egyek, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege, Új­szentmargita nagyközségeket, valamint az újtikosi kör­jegyzőség községeit osztom be. (3) Nyíracsád és Nyíradony nagyközségeket a központi járáshoz osztom be. 8. §. (1) Szabolcs-Szatmár megye a következő területeket foglalja magában: a­ Szabolcs megye eddigi területét, kivéve a Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez csatolt csobaji, kenézlői, prü­­gyi és tiszaladányi körjegyzőségekhez tartozó községeket és Viss nagyközséget, valamint a Hajdú-Bihar megyéhez csatolt Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár és Új­szentmargita nagyközségeket és az újtikosi körjegyzőség­hez tartozó községeket. b) Szatmár megye eddigi területét, c) Nyíregyháza megyei várost. (2) A ligetaljai járást megszüntetem. Nyírbéltek, Nyir­­gelse, Nyírlugos és Nyírmihálydi nagyközségeket a nyír­bátori járáshoz osztom be. (3) A dadai alsó járást Tiszalök székhellyel fenntartom. E járáshoz Büdszentmihály, Tiszabűd, Tiszadada, Tisza­­dob, Tiszaeszlár és Tiszalök nagyközségek tartoznak. 9. §. (1) Borsod-Abaúj-Zemplén megye a következő terüle­teket foglalja magában: ú) Borsod-Gömör megye eddigi területét, kivéve a He­ves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Nosz­va­j, Novaj, Szihalom nagyközségeket és a szilvásváradi körjegyzőség községeit, b) Abauj megye eddigi területét, ej Zemplén megye eddigi területét, dj Szabolcs megyéből a csobaji, kenézlői, prügyi, tisza­ladányi körjegyzőségekhez tartozó községeket és Viss nagyközséget, es Ózd és Sátoraljaújhely megyei városokat. (2) A Szabolcs megyéből átcsatolt prügyi körjegyzőség községeit a szerencsi járáshoz, a csobaji és a tiszaladányi körjegyzőség községeit a tokaji járáshoz, a kenézlői kör­jegyzőség községeit és Viss nagyközséget a sárospataki járáshoz osztom be. 10. §. A jelen rendelet 1950. évi március hó 16. napján lép hatályba. A miniszter rendeletéből: Igaz Sándor s. k., főosztályvezető. A földművelésügyi miniszter 16.028/1950. (111. 12.) F. M. számú rendelete a legelőgazdálkodás részleges szabályozásáról szóló 75/1950. (III. 11.) M. T. számú rendelet végrehajtása tárgyában. (Közigazgatási rendszám: 8.582. és 8.588.) A belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyet­értésben a következőket rendelem. 1. §. (1) A 75/1950. (III. 11.) M. T. számú rendelet (a továb­biakban: R.) szabályozása kiterjed a legeltetési társulatok (1913:X. tv.), a legelőbirtokosságok (1894:XII. tv.), a községek és városok, továbbá a földművesszövetkezetek tulajdonában vagy birtokában lévő valamennyi, legelő­ként használt területre, ab­ban az esetben is, ha az ha­szonbérbe van adva. (2) A B. hatálya alá tartozik az előző bekezdésben meghatározott szerveknek olyan legelőterülete is, amelyet e rendelet hatálybalépésekor feltörés folytán ideiglene­sen más művelési ágban hasznosítanak. 2. §. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester a ren­delet hatálya alá tartozó legeltetési társulatok és legelő­birtokosságok legelőjét, a legelőhöz tartozó tárgyakat és az összes ügyintézési irataikat a folyó évi március hó 15. napjáig köteles jegyzőkönyv felvétele mellett zár alá venni. 3. §. (1) A legeltetési bizottságot (R. 1. §) minden község­ben (városban) meg kell alakítani, ahol a B. hatálya alá tartozó legelőterület van. (2) A bizottság működési területe egybeesik a község (város) területével. Szomszédos község (város) területére abban az esetben terjed ki, ha valamely legeltető ér­dekeltség legelőterülete oda átnyúlik avagy ott fekszik. 4. §• (1) A községi elöljáróság (polgármester) haladéktalanul köteles a legeltetési bizottság megalakítása iránt oly mó­don intézkedni, hogy legkésőbb folyó évi március hó 27-ig, Fejér megyében és Hajdú-Bihar megyében március hó 13-án felhívja a tagküldésre jogosult szerveket a bizott­sági tagok kiküldésére. A községi elöljáróság (polgár­­mester) egyidejűleg köteles a bizottság elnöki és elnök­­helyettesi tisztét ellátó tagot és póttagot kiküldeni. (2) A községi elöljáróság (polgármester) felhívására a) a DÉFOSz helyi szervezete egy tagot, b) a községben (városban) lévő valamennyi, a föld­művelésügyi miniszter engedélyével működő termelőszö­vetkezeti csoport együttesen egy tagot, c) a községben (városban) működő valamennyi földmű­vesszövetkezet együttesen egy tagot, d) a községben (városban) működő valamennyi legelte­tési társulat és segílőbirtokosság együttesen két tagot .

Next