Magyar Közlöny - Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek tára, 1950. január-június (1-112. szám)

1950-01-29 / 19. szám

19. szám. MINISZTERTANÁCSI ÉS MINISZTERI RENDELETEK TÁRA 159­ 2. §• (1) Adatszolgáltatásra a gazdálkodó, illetőleg a gazdál­kodási egység (állami gazdaság, termelőszövetkezeti cso­port, egyéni gazdaság stb.) felelős vezetője vagy helyet­tese; olyan házakban pedig, amelyek lakóinak sem gaz­dasága, sem állata nincsen, a házmegbízott, házfelügyelő, háztulajdonos vagy a bérlő kötelezett. (2) Az adatszolgáltatás alapja a gazdálkodási egység (gazdaság), tekintet nélkül arra, hogy az hány személy tulajdona, hogy a gazdálkodónak vagy más személynek a tulajdona, avagy hogy több község területén fekszik. (3) Az állatokat a gazdasághoz való tartozás alapján kell összeírni. A gazdasághoz tartozónak kell tekinteni azokat az állatokat, amelyeket ott istállóznak. A gazda­ság területén található állatokat — így a bérhizlalásban tartott, valamint bármilyen más okból ott istállózott álla­tot is — a gazdaságban kell összeírni. 3. §. Az ál­lat­számlálást a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929:XIX. törvény rendelkezései értelmében a Köz­ponti Statisztikai Hivatal vezeti. Az adatok összegyűjtését a törvényhatóság első tisztviselője, a járási főjegyzőknek, a megyei városok polgármestereinek, továbbá a számláló­­biztosoknak és ellenőröknek. Budapesten a kerületi elöl­járónak, valamint a Fővárosi Statisztikai Hivatalnak köz­reműködésével hajtja végre. Az állatszámlálást az 1950 évi február hó 19. és 20. napja közti éjféli állapot alapul vételével, kisközségben az 1950. évi február hó 20—23. napján, egyéb helységben az 1950. évi február hó 20—26 napján kell elvégezni. 4. §. (1) A községeket és városokat a számlálás céljára nyomtatványokkal a Központi Statisztikai Hivatal látja el Előre nem látható szükség esetére az alispánoknak tartalék nyomtatványkészletet bocsát rendelkezésére. (2) A számlálás céljára hozzávetőleg szükséges nyom­tatványmennyiséget a községi (kör-) jegyző, illetőleg pol­gármester elismervény ellenében szétosztja a számláló­­biztosok között; a fennmaradó mennyiséget tartalékul visszatartja. (3) Szomszédos községek, illetve számlálókörzetek szük­ség esetén kötelesek egymást nyomtatvánnyal kisegíteni Ha a nyomtatványhiány sem ilyen módon, sem a helység tartalékkészletéből nem fedezhető, annak pótlására táv­beszélő útján az alispánhoz kell fordulni. (4) A nyomtatványokkal takarékosan kell bánni. Az összeírás befejezése után felhasználatlanul maradt nyom­tatványokat a Központi Statisztikai Hivatalnak az össze­írás anyagával együtt vissza kell küldeni. 5. §. A számlálást­ a rendelet 1. és 2. szám­ú mellékletében közölt állatszámlálási kérdőíven,­ illetőleg állatszámlálási gyűjtőlajstromon kell eszközölni; az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok állatállományának összeírására piros színnel áthúzott kérdőívet kell felhasz­nálni.6. §. (1) Állatszámlálási kérdőívet kell kiállítani: a)­­állatot tartó gazdaságról, b) olyan gazdaságról, amelyben állatot nem tartanak, és minden gazdaságnélküli állattartóról. (2) Állatszámlálási gyűjtőlajstrom tartalmazza a kérdő­ívek adatainak összefoglalását, továbbá azokat a háza­kat is, amelyek lakóinak sem gazdasága, sem állata nincsen. (3) A számlálás adatait számlálóbiztosi összesítőn, el­lenőri összesítőn és községi vagy városi összesítőn kell összegezni. Számlálókörzetek, számlálóbiztosok és ellenőrök. 7­ § (1) Az adatgyűjtést számlálókörzetenkint, az adatgyűj­tés felülvizsgálatát pedig felülvizsgálati körönkén­t kell végezni. I R. 2. § (2) bekezdése.] (2) A számlálókörzetet és a felülvizsgálati kört kis- és nagyközségben a községi, illetőleg körjegyző meghallga­tásával a járási főjegyző, városban a polgármester ala­kítja meg. A körzetek kijelölésére az 1948. évi népszám­lálási körzeteket kell alapul venni, azzal az eltéréssel, hogy azokból kettőt vagy többet össze lehet vonni, illetve azt meg lehet osztani. 8. §. (1) A számlálóbiztos, pótszámlálóbiztos és ellenőr kine­vezésére a helyi népi bizottság tesz javaslatot. (2) Kinevezni olyan személyt lehet, aki a feladatoknak pontos és lelkiismeretes teljesítésére alkalmas, a helyi vi­szonyokat pontosan ismeri és jól olvashatóan ír. Külte­rületi számlálóbiztosul lehetőleg a külterületen lakó sze­mélyt kell kinevezni. A kinevezésnél elsőbbségben kell részesíteni azokat, akik a legutóbbi népszámlálásban részt vettek és munkájukat jól végezték. (3) A népi bizottság kinevezési javaslatát a községi (kör-) jegyző útján a járási főjegyzőhöz, illetőleg város­ban a polgármesterhez juttatja. A javaslat alapján a számlálóbiztost, pótszámlálóbiztost és ellenőrt a járási fő­jegyző, városban a polgármester nevezi ki. (4) A kinevezett közegek működésük megkezdése előtt a községi vagy körjegyző- illetve a polgármester előtt esküt tesznek arra, hogy az összírá­ssal összefüggő köteles­ségeiket pontosan és lelkiismeretesen a nép érdekének szolgálatában teljesítik s az adatgyűjtés, illetőleg a felül­vizsgálás során tudomásukra jutott tényeket, mint hiva­tali titkot megőrzik. (5) Ha a számlálóbiztos működésében bármely okból akadályozva van, a pótszámlálóbiztost a községi jegyző vagy polgármester azonnal kijelöli. A mulasztást vagy visszaélést elkövető számláló közeget ugyancsak a köz­ségi jegyző vagy polgármester mozdítja el. A számláló­­biztosok működését és elmozdítását a népi bizottság el­lenőrzi. (6) A számlálóbiztost, pótszámlálóbiztost és elleneit az összeírás körébe tartozó tennivalók­­ellátásában köz­­hivatalnoknak kell tekinteni. (7) Az összeírás zavartalan lebonyolítása és határidőben való befejezése érdekében az eljáró közegeket működé­sükben a hatóságok legmesszebbmenő támogatásban kö­telesek részesíteni. 9. §. (1) Az adatgyűjtés közvetlen felülvizsgálatát felülvizs­gálati körönként kell végezni. Ha egy helységben több fe­lülvizsgálati kör létesül, egy-egy vizsgálati körhöz leg­alább 4 számlálókörzetet kell beosztani. (2) Községben ellenőr a községi jegyző, illetőleg a kör­jegyző. Ha községben több felülvizsgálati kört kell alakí­tani, a jegyzőn kívül ellenőrként más alkalmas személyeket le­hetőleg az elöljáróság tagjai közül kell megbízni. Város­ban erre megfelelő városi alkalmazottat kell kijelölni. (3) A számlálókörzeteket és felülvizsgálati köröket az 1950. évi február hó 6 napjáig meg kell alakítani. A szám­lálóbiztosok és ellenőrök kinevezésének és eskütételének 1950. évi február hó 8. napjáig meg kell történnie. Az összeírás költségei. 10. §. Az összeírás végrehajtásához szükséges költségek fedeze­­­téről a Központi Statisztikai Hivatal a törvényhatóság első tisztviselője útján gondoskodik. [A. 3. § (2) bekezdés ] 11. §. (1) A számlálóbiztost az alábbi rendelkezések szerint munkadíj, illetőleg kivételesen napidíj és fuvardíj ileti meg. (2) A munkadíj az állatszámlálással összefüggő minden munka szabályszerű elvégzésének az ellenértéke. A kiszá­mítás alapja I. belterületen: o) az állatot tartó kérdőívének kitöltése és adatainak gyűjtőlajstromra vezetése után kérdőívenkint 60 fillér.

Next