Magyar Közlöny, 1959 (1-124. szám)
1959-10-06 / 100. szám
100. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1959. október 6. 865 a) amelyben mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport (a továbbiakban: termelőszövetkezet) még nem alakult; b) amelyben termelőszövetkezet alakult ugyan, de a község még nem vált termelőszövetkezeti községgé; c) amely termelőszövetkezeti községgé alakult, de a községben két vagy több termelőszövetkezet működik; d) amely bár olyan termelőszövetkezeti községgé alakult, ahol egy termelőszövetkezet működik, de ez az egységes kezdésbe vont legelőt és az apaállatgazdálkodás feladatait nem veszi át. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetekben a legeltetési bizottságot újra kell választani. Evégből a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke felhívja az érintett termelőszövetkezetek vezetőségét, hogy tegyenek javaslatot a legeltetési bizottságba választandó tagok személyére. Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek olyan termelőszövetkezeti tagokat hozzanak javaslatba, akik a legelőgazdálkodáshoz jól értenek. (3) A községi tanács — az 1955. évi 10. számú törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján, a végrehajtó bizottság előterjesztésére a tanácsülésen felmenti a régi legeltetési bizottság tagjait és megválasztja az új legeltetési bizottságot. Az új legeltetési bizottságba a termelőszövetkezetek vezetősége által javasolt termelőszövetkezeti tagok közül annyi tagot kell megválasztani, hogy a termelőszövetkezetek területük nagysága arányának megfelelően képviselve legyenek. Választani kell továbbá a legelőgazdálkodáshoz jól értő egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül — az egyéni állattartók képviseletére — egy tagot, mégpedig lehetőleg olyat, aki a községi tanácsnak is tagja. A legeltetési bizottság tagjainak száma ilyen esetben is legfeljebb kilenc lehet. (A. 2. §-ához.) 2. §. ■ (1) Azokban a községekben, ahol a legelő- és apaállatgazdálkodás feladatait a legeltetési bizottság látja el, a termelőszövetkezet a községi tanács végrehajtó bizottságán keresztül kérheti a legeltetési bizottságtól a közös állatállomány legeltetése céljából legelőterület kijelölését. A termelőszövetkezeti közös állatállomány legeltetésére szolgáló területet lehetőleg az egységes kezelésben levő legelők elkülöníthető részén és jól látható módon kell kijelölni, figyelembe véve az egységes kezelésben levő legelő területnek, valamint a termelőszövetkezet meglevő legelőjének nagyságát, továbbá a legelőre járó közös, háztáji és egyéni állatállomány számának arányát. (2) Ha az elkülönített legelőterület kijelölése és átadása tekintetében a legeltetési bizottság és a termelőszövetkezet megegyezni nem tudnak, a községi tanács végrehajtó bizottsága véleményének meghallgatásával a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) dönt. 3. §• Ha a 2. § szerint elkülönített legelőterületen a legelőápolási és karbantartási munkákat (trágyázás, gyomirtás, vízrendezés stb.) a termelőszövetkezet végzi, csak az apaállatok ellátásával és az inszemináló (a mesterséges termékenyítés célját szolgáló) helyeküzemeltetésével felmerülő költségek fejében tartozik a legeltetési bizottság részére minden évben legkésőbb december hó 31. napjáig térítést fizetni; ha pedig a közös állatállomány legeltetésére elkülönített területen a legeltetési bizottság gondoskodik a legelőápolási és karbantartási munkák elvégzéséről, e munkák költségeinek megtérítésére hozzájárulási díjat is köteles a termelőszövetkezet a legeltetési bizottság részére fizetni. Mind a térítés, mind a hozzájárulás összegét a legeltetési bizottság javaslatára — a várható költségek figyelembevételével — a községi tanács állapítja meg. (A. 3. §-ához.) 4. § (1) A legeltetési bizottság kezelésében levő földek, épületek, felszerelések, valamint a legelő- és apaállatgazdálkodást szolgáló egyéb vagyontárgyak átadás-átvételét — a R. 3. § (2) bekezdése szerint