Magyar Közlöny, 1964 (1-83. szám)

1964-01-07 / 1. szám

1. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1964. január 7. — 3­ 9. Amennyiben a 7. pontban meghatározott mennyiségű áruk belföldi fogyasztói ára a 8000,— Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó magyar állampol­gárok esetében a 2000,— Ft-ot, a határsáv forga­lomban közlekedő utasok esetében pedig havon­ként a 600,— Ft-ot meghaladja, az említett fo­rintkereteken felül behozott áruk vámkezelésé­hez a Külkereskedelmi Minisztérium Vámfőigaz­gatóságnak az engedélye szükséges. A 8000,— Ft-ot meghaladó értékű áruk vámkezeléséhez még a Magyar Nemzeti Banknak az engedélyére is szükség van. Engedélyek hiányában a 8. pont rendelkezései az irányadók. 10. Nem kell a vámot megfizetni az Utastarifa I—IV. árucsoportjába tartozó és a 7. pontban foglaltak szerint vámkezelhető áruk után, ha azok belföldi fogyasztói ára a 4000,— Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó magyar állampolgárok esetében az 1000,— Ft-ot, a határsáv forgalomban közle­kedő utasok esetében pedig — amennyiben nem­zetközi megállapodás eltérő rendelkezést nem tar­talmaz — havonként a 300,— Ft-ot nem haladja meg. Ez a rendelkezés az Utastarifa V. árucso­portjába tartozó árukra is alkalmazható, ha a vá­sárlás külföldön szabadon felhasználható fizető­­eszközből történt. 11. Az egy évet meg nem haladó, de négy hó­napnál hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetés­ből vagy tanulmányútról végleg hazatérők (ide­értve az írókat, művészeket stb. is) a 10. pontban meghatározott értékű árukon kívül még egy da­rab 6000,— Ft belföldi értéket meg nem hala­dó, az Utastarifa V/2. száma alá tartozó árut is vámmentesen hozhatnak be.” 3. §. A R. 1. számú mellékletét képező és az 1/1962. (VII. 5.) P­M—Kk­M számú együttes rendelettel megállapított Utastarifa Végrehajtási Utasítása 13. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „13. A csoportos útlevéllel utazó magyar állam­polgárok az általuk behozott árukról — függetle­nül azok értékétől és mennyiségétől — részletes felsorolással kiállított Vám- és Devizanyilatkoza­ton kötelesek írásbeli árunyilatkozatot adni. Cso­portos útlevéllel utazó magyar állampolgárok megjelölésén a magyar utazási irodák (IBUSZ, Expressz), továbbá a SZOT által szervezett, ezek megbízottja által vezetett csoportos külföldi uta­zásban résztvevő és az említett utazási irodák, il­letőleg a SZOT részvételi jegyével ellátott sze­mélyeket kell érteni.” 4­ §• A R. 1. számú mellékletét képező és az 1/1962. (VII 5.) P­M—Kk­M számú együttes rendelettel megállapított Utastarifa Végrehajtási Utasítása 16. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „16. Amennyiben az Utastarifa alapján jogi sze­mély részére történik vámkezelés, az árut meny­­nyiségére tekintet nélkül az Utastarifa 3. hasáb­jában megállapított vámtétellel kell vámkezelni, azonban a 10. pontban említett kedvezmény nem alkalmazható. Ha az ilyen áruk belföldi fogyasz­tói ára az 1000,— Ft-ot meghaladja, a vámkeze­léshez a Külkereskedelmi Minisztérium Vámfő­igazgatóságnak az engedélye szükséges.” 5­ §• Az 1/1962. (VII. 5.) PM—Kk­M számú együttes rendelet 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. §. (1) Az 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott útiholmiként az utasok személyenként élelmi­szerből legfeljebb 3 napra valót, szivarkából leg­feljebb 200 db-ot, borból legfeljebb 2 litert, ége­tett szeszesitalból legfeljebb 1 litert vihetnek magukkal külföldre a devizahatóság külön enge­délye nélkül. (2) A 16. életévüket be nem töltött utasok szi­varkát, bort, és égetett szeszesitalt a devizaható­ság külön engedélye nélkül nem vihetnek maguk­kal külföldre. (3) Az (1) bekezdésben említett áruk, valamint a nemesfémtárgyak és a bélyegek kitételével a külföldre egyéni útlevéllel utazó magyar állam­polgárok, ezek útlevelében megnevezett, velük utazó családtagok, valamint a külföldi állampol­gárok személyenként 400,— Ft (határsáv forga­lomban — amennyiben nemzetközi megállapo­dás eltérő rendelkezést nem tartalmaz —, havon­ként egy ízben 200,— Ft) belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyakat is vihetnek magukkal a devizahatóság külön engedélye nélkül. (4) Külföldi állampolgárok — a nemesfémtár­gyak és a bélyegek kivételével — a devizaható­ság külön engedélye nélkül vihetik ki az olyan nem kereskedelmi jellegű, árunak nem minősülő vagyontárgyakat is, amelyeket igazoltan a kül­földi fizetőeszköz általuk történt átváltásából eredő forintösszegnek az utas tartózkodási költsé­geinek fedezése után fennmaradó részéből vásá­roltak.” 6. §• Az 1/1962. (VII. 5.) P­M—KK­M számú együttes rendelet 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. §. A 3. § (1) bekezdésében felsorolt útihol­minak minősülő élelmiszerek, dohány- és italne­­műek — az ott említett­ feltételek fennállása ese­tén — a B. 21. §-ának (31) bekezdése szerint [amelynek új számozását a 3/1958. (VIII. 27.) Kk­M számú rendelet állapította meg] behozatal­ban vámmentesek.” 7. §■ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Bíró József s. k., külkereskedelmi miniszter

Next