Magyar Közlöny, 1966 (1-83. szám)

1966-03-13 / 19. szám

19. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1966. március 13. — 179 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1003/1966. (III. 13.) számú határozata a termelőszövetkezeti tagok betegségi és anyasági segélyezésének fejlesztéséről, valamint családi pótlékának kiterjesztéséről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány a termelőszövetkezeti tagság munkájának elismerése, valamint a termelőszövetkezetek ered­ményes gazdálkodásának elősegítése érdekében az alábbi határozatot hozza. 1. A termelőszövetkezeti tagok betegségi ellá­tását a munkaviszonyban állók betegségi biztosí­tását megközelítő színvonalra kell fejleszteni. En­nek érdekében: a) A betegségi ellátásban a társadalombiztosítás­tól járó természetbeni szolgáltatásokat ki kell egészíteni a gyógyfürdőkezeléssel és a fogpótlás­sal. A társadalombiztosítás viselje ezenfelül a szak­­rendelésre (gyógyintézetbe) beutalt tag közfor­galmú közlekedési eszköz igénybevételével felme­rült útiköltségét és folyósítson temetési segélyt* az általános szabályokban meghatározott mérték­ben. b) A betegségi segélyt a betegség miatt kere­sőképtelen tagok részére továbbra is közvetlenül a termelőszövetkezetek nyújtják, szociális-kultu­rális alapjuk terhére. A betegségi segélyt a kere­sőképtelen tag előző évi egy hónapra eső átlagos részesedése alapján kell megállapítani. A beteg­ségi segély napi összege az így kiszámított egy napra eső részesedésnek 50—75%-a. E határokon belül magasabb segélyt kell folyó­sítani olyan tagoknak, akik az előző évben — 8 órás munkanapban számítva — legalább 250 mun­kanapot dolgoztak. Az ilyen tagok betegségi segé­lyezésének időtartamát egy, gümőkóros megbete­gedés esetén két évben kell megállapítani. Egyéb tagok részére annyi időre lehet betegségi segélyt folyósítani, amennyi ideig a tag a megbetegedést megelőző egy évben a közös munkában részt­­ vett. 3. Tiszaszederkény község területén szervezett valamennyi járási választókerület és az azokban megválasztott járási tanácstagok megbizatása a várossá alakulással egyidőben megszűnik. 4. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács vég­rehajtó bizottsága vizsgálja meg a várossá alakí­tás következtében felmerülő létszám- és költség­­vetési szükségleteket és azok biztosításáról a pénzügyminiszterrel egyetértésben úgy gondos­kodjék, hogy a városi tanács és szervei a határo­zat 5. pontjában megjelölt határnapon működésü­ket megkezdhessék. 5. A szervezeti változás végrehajtásának határ­napja 1966. március 31. A határozat végrehajtá­sáról a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodjék. Dobi István s. k., Kiss Károly s. k., a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 10/1966. számú határozata * egyes személyeknek a magyar állam­­polgárságuktól való megfosztásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi — külföldön tartózkodó és bűnöző életmódjukkal a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált — személyeket az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény 15. §-a alapján a magyar állampolgár­ságuktól megfosztja. Baranyai Ferenc született Alsószölnök község­ben 1926. április 12-én, anyja neve: Horváth Jú­lia. Dinger Károly született Budapesten 1907. feb­ruár 17-én, anyja neve: Weiner Mária. Filla Kálmán született Aszódon 1931. február 28-án, anyja neve: Fábián Mária. Keresztes József született Budapesten 1913. ok­tóber 2-án, anyja neve: ismeretlen. Kertész János született Sárváron 1922. március 28-án, anyja neve: Takács Rozália. Olajos Gyula született Nyírpilis községben 1936. április 2-án, anyja neve: Garancsi Anna. * Szidon Dávid Anna született Torkos községben 1924. november 24-én, anyja neve: Opzis Mária. Tomsitz József született Budapesten 1929. augusztus 9-én, anyja neve: Tomsitz Teréz, Dobi István s. k., Kiss Károly s. k.* a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára

Next