Magyar Közlöny, 1970 (1-115. szám)

1970-08-07 / 67. szám

668 / 1970. augusztus 7. MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám I. Főrész Törvényerejű rendeletek A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1070. évi 19. számú törvényerejű rendelete a gazdasági társulásokról I. Általános rendelkezések 1. §. (1) Állami vállalatok és szövetkezetek, va­lamint más szocialista gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek) e tör­vényerejű rendelet szabályai szerint társasági szerződéssel gazdasági társulásokat hozhat­nak létre. (2) A gazdasági társulás keretében a tagok kö­zös gazdálkodó tevékenységet folytatnak, amely­nek nyereségéből közösen részesülnek s vesztesé­gét is közösen viselik. (3) A tagok a társasági szerződés tartalmát a jogszabályok keretei között szabadon állapítják meg. A gazdasági társulásokra vonatkozó rendel­kezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jog­szabály az eltérést nem tiltja. 2. §. A gazdasági társulás: egyszerű társaság (5—7. §) vagy közös vállalat (8—30. §). Gazdasági társulás külön jogszabályok alapján szövetkezeti társulásként (1967. évi III. tv 53—56. §-a), egye­sülésként, részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként [11/1967. (V. 13.) Korm. sz. rend. 34—38. §-a] is működhet. 3. §. (1) A társasági szerződés csak írásban ér­vényes. A közös név (cég) alatt működő egyszerű társaság (7. §), és a közös vállalat létrehozására irányuló szerződés érvényességéhez valamennyi tag aláírásával ellátott és jogtanácsos (ügyvédi munkaközösség) által ellenjegyzett okirat szük­séges. (2) Ha a gazdasági társulás létrejöttéhez jog­szabálynál fogva a vállalati nyilvántartásba és a cégjegyzékbe való bejegyzés is szükséges, a tár­sulás a cégjegyzékbe való bejegyzéssel keletkezik. Ilyen esetben a vállalati nyilvántartásba való be­jegyzés a cégjegyzékbe való bejegyzés feltétele. 4. §. Ha a gazdasági társulás működése nyil­vánvalóan a közérdekbe vagy a népgazdaság ér­dekébe ütközik, a társulás főtevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben a társulás feloszlatását rendeli el. II. Az egyszerű társaság 5. §. Egyszerű társaság létesítésére irányuló szerződéssel a felek egymással szemben arra vál­lalnak kötelezettséget, hogy közös gazdálkodó te­vékenységet folytatnak, amelynek nyereségéből közösen részesülnek s veszteségét is közösen vise­lik, és az ehhez szükséges anyagi eszközöket kö­zös rendelkezésre bocsátják. 6. §. Az egyszerű társaság a polgári jogi társa­­ságra vonatkozó szabályok (Ptk 571—578. §) sze­rint működik, a tagok képviseletére azonban csak az jogosult, akit erre a társasági szerződésben ki­jelöltek. 7. §. (1) Az egyszerű társaság gazdálkodó tevé­kenységét közös név alatt is folytathatja. A tár­,­saság közös neve alatt jogokat szerezhet és kö­telezettségeket vállalhat; a tagok a társaság kö­telezettségeiért közvetlenül, korlátlanul és egye­temlegesen felelnek. A felelősség kizárása vagy, korlátozása harmadik személyek irányában ha­­tálytalan. (2) A közös név alatt működő társaság nevét/ székhelyét és tevékenységi körét, továbbá a tagok nevét, székhelyét és tevékenységi körét, valamint a társasági szerződésben kijelölt közös képviselő, nevét, a képviselet módját és a képviseleti jog esetleges korlátozásait, továbbá mindezek módo­sulását be kell jegyezni a cégjegyzékbe; a bej­egy­­­zés elmaradása azonban nem érinti a tagok fe­­lelősségét a társaság kötelezettségeiért. III. A közös vállalat 8. §. (1) A közös vállalat meghatározott vagyoni betétekből álló induló vagyonnal alakul és tagjai­­nak kötelezettsége a közös vállalat irányában­ csak a betét szolgáltatására, valamint a társasági szerződésben és a jelen törvényerejű rendelete­­ben megállapított esetleges egyéb vagyoni hoz­zájárulásokra terjed ki; a társaság kötelezettség­­eiért a tagok — a 18. §-ban és a 30. § (4) bekez­­désében foglaltak kivételével — nem felelnek. , (2) A közös vállalat jogi személy. (3) A tagsági jogokról értékpapírt érvényesen nem lehet kiállítani. 9. §. A közös vállalat létesítésére vonatkozó tár­sasági szerződésben meg kell határozni a) a közös vállalat nevét, székhelyét, tevékeny­­ségi körét, valamint a határozott időre szóló tár­­sasági szerződés lejáratának időpontját, b) az induló vagyon összegét, c) a tagok nevét, székhelyét, vagyoni betétfága összegét, valamint az őket a társasági szerződés alapján terhelő esetleges egyéb vagyoni hozzá­járulásokat, továbbá d) a tagokat ebben a minőségükben megillető jogokat és az őket e minőségüknél fogva terhelő kötelezettségeket. 10. §: A közös vállalat létrejöttéhez a vállalati nyilvántartásba és a cégjegyzékbe való bejegy­zés is szükséges. A bejegyzés alkalmával a 9. § a)—c) pontjában felsorolt adatokat, továbbá az igazgatótanács tagjainak nevét és lakcímét, az igazgató nevét és lakcímét, valamint a közös vál­lalat képviseletére jogosult más személyek nevét és lakcímét, a képviselet módját és a képviseleti jogosultság esetleges korlátozásait is fel kell tün­­tetni. 11. §• (1) A közös vállalatnak a vállalati nyil­vántartásba való bejegyzéséhez az ágazati minisz­ternek a pénzügyminiszter előzetes egyetértései­vel adott engedélye szükséges.

Next