Magyar Közlöny, 1973 (1-91. szám)
1973-01-08 / 1. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 1. §. (2) ... „Az egyéni állattartók tulajdonában levő juhok csoportos fürösztésének előkészítéséről és lebonyolításáról a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos köteles gondoskodni.” 4. §• Az állatok, állati eredetű termékek és fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak egyes országokkal való forgalmának állategészségügyi feltételeiről szóló 12/1961. (VI. 1.) FM számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése és 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 3. §. „(2) A csomagolóanyagként felhasznált szalma és más hasonló anyag az ország területére engedély, valamint származási és egészségi bizonyítvány nélkül hozható be. Ennek az országba való érkezéséről az állategészségügyi belépőállomás köteles értesíteni a rendeltetési hely szerint illetékes körzeti állatorvost. A csomagolóanyagként felhasznált szalmát és más hasonló anyagot a rendeltetési helyen a körzeti állatorvos jelenlétében el kell égetni. A szükséges állategészségügyi tennivalók elvégzése esetén a szalma és más hasonló anyag elégetésének mellőzését és annak kizárólag ipari célokra történő felhasználását a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos engedélyezheti.” 10. §: „(2) A csomagolóanyagként behozott szalma vagy más hasonló anyag felhasználásának engedélyezése iránti kérelmet a körzeti állatorvosnál kell előterjeszteni.” 5. §. (1) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 5/1962. (II. 7.) FM számú rendelet mellékleteként kiadott Szabályzat 23. §-a (3) bekezdésének harmadik és negyedik mondata, (4) bekezdésének második mondata és (5) bekezdése, 24. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata, 26. §-a (5) bekezdésének második mondata, 29. §-ának (4) bekezdése, 30. §-ának (2) bekezdése, 32. §-ának (2) bekezdése, 42. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (3) bekezdésének első mondata, 43. §-a (1) bekezdésének második mondata, (2) bekezdésének első mondata, (3) bekezdése, (5) bekezdése, 50. §-a (1) bekezdésének első mondata, (2) bekezdésének első mondata, (4) bekezdésének első, második és harmadik mondata, (5) bekezdése, 51. §-ának második mondata, 52. §-a (1) bekezdésének első mondata, 54. §-a (3) bekezdésének d) pontja és (4) bekezdésének első mondata, 58. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, 59. §-a (8) bekezdésének második mondata, 60. §-ának (2) bekezdése, 64. §-a (2) bekezdésének első mondata, (5) bekezdése, 124. §-a (1) bekezdésének első mondata, 126. §-ának (2) bekezdése, 133. §-ának (1) bekezdése, 134. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésének második mondata, 138. §-ának második mondata, 156. §-ának második mondata, 157. §-ának (3) és (6) bekezdése, 162. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése, 164. §-a, 167. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 173. §-a (6) bekezdésének második és harmadik mondata, 177. §-ának (2) bekezdése, 180. §-ának (1) bekezdése, 181. §-ának harmadik mondata, 184. §-a (6) bekezdésének második mondata, valamint 186. §-a (7) bekezdésének utolsó előtti mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek: 23. §. (3) ... „A döntés ellen a járási hivatalhoz, illetőleg a megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez lehet fellebbezni.” (4) ... „Ebben az esetben az állattulajdonos a marhalevél elvesztését vagy megsemmisülését az állat tartási helye szerint illetékes járási hivatalnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: járási hivatal) köteles bejelenteni, egyben tulajdonjogát igazolni és a marhalevél elvesztését vagy megsemmisülését valószínűsíteni.” „(5) A járási hivatal az előbbi bekezdésben szabályozott esetben köteles intézkedni az eredeti marhalevél elvesztéséről vagy megsemmisüléséről szóló közleménynek valamely helyi lapban való közzététele vagy a község hivatalos hirdetőtábláján 14 napra történő kifüggesztése iránt. A közzététel költségei az állattulajdonost terhelik.” 24. §. (2) ... „A kiigazítás megtagadásáról a kiigazításra jogosult szerv határoz. A döntés ellen az állattulajdonos a járási hivatalhoz, illetőleg a megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez fellebbezhet.” 26. §. (5) ... „A nagyforgalmú állatvásártereket a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) határozza meg.” 29. §: „(4) A járási hivatal rendelkezése alapján azokon az állatvásárokon, amelyeken a helyi viszonyok a felhajtott állatok fokozott ellenőrzését teszik szükségessé, a bejáratnál megvizsgált állatok marhalevelét az állatvásár helyét és napját feltüntető festékes vagy száraz bélyegzővel kell megjelölni, ha az állatok egészségi állapota és marhalevele ellen nincs kifogás.” 30. §. „(2) Ha a járási hivatal az állatok marhalevelének bélyegzővel való megjelölését elrendelte [29. § (4) bekezdés], a marhalevél-kezelő tulajdonát ruházási vagy más záradékkal csak bélyegzővel megjelölt marhalevelet láthat el.” 32. §. „(2) A legeltetésre vagy kaszálásra használható állatvásártereket a járási hivatal jelöli ki.” 42. §. (1) . . . „Az állatrakodó állomásokat a megyei szakigazgatási szerv javaslata alapján a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben a 3 1. szám