Magyar Közlöny, 1982. augusztus-december (50-82. szám)
1982-08-14 / 50. szám
834 Illetékesség 4. § (1) A születést és a halálesetet az az anyakönyvezett anyakönyvezi, akinek működési területén az történt. (2) A házasságkötési eljárásra és a házasságkötés anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető, illetékes, aki előtt a házasulók vagy egyikük a házassági szándékot bejelenti. (3) Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét a budapesti V. kerületben működő anyakönyvvezető is anyakönyvezi (hazai anyakönyvezés). (4) A budapesti V. kerületben működő anyakönyvvezető az e célra vezetett anyakönyvbe anyakönyvezi annak a külföldi állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott A születési hely, élveszületés 5. § (1) Az anyakönyvbe születési helyként azt a községet, várost, fővárosi kerületet kell bejegyezni, ahol a gyermek megszületett. (2) Anyakönyvezni az élveszületett gyermek születését kell. Az anyakönyvi adatok védelme 6. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az anyakönyvbe és az anyakönyvi iratokba betekintés csak olyan állami szerv dolgozójának engedélyezhető, aki személyére szóló meghatalmazással igazolja, hogy erre hivatalos eljárásban van szükség. (2) Az anyakönyvezető és az a szerv, amely jogszabály alapján az anyakönyvi nyilvántartásból adatot kap, azt csak jogszabályban meghatározott célra használhatja fel és nem hozhatja illetéktelenek tudomására. Okirat és személyes nyilatkozat 7. § (1) Az anyakönyvi és a házasságkötési eljárásban, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani. Az idegen nyelvű okiratot az ügyfél hiteles magyar fordításban mutatja be. (2) Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat külföldről történő beszerzése akadályba ütközik. 8. § (1) Magyar állampolgár a személyi adatait személyi igazolvánnyal, illetőleg személyi lappal bizonyítja. Azok, akik személyi igazolvánnyal vagy személyi lappal nem rendelkezhetnek, a szükséges adatokat anyakönyvi vagy más okirattal bizonyíthatják. (2) Külföldön élő vagy onnan érkező magyar állampolgár a személyi adatait magyar útlevéllel igazolhatja. (3) Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél anyakönyvi kivonat bemutatására kötelezhető. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvi okirat adatai az irányadók. Bejelentés 9. § (1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A születést orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. (2) Az intézetben történt születést, halálesetet az intézet vezetője jelenti be. (3) Az intézeten kívüli születést a szülők, továbbá a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. (4) Az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett. (5) Hivatalból kell anyakönyvezni a születést és a halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről. 10. § (1) A születést és a halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. (2) Az intézeten kívüli születést, ha annál orvos nem működik közre, a bejelentésre kötelezett nyolc napon belül jelenti be. (3) A haláleset bejelentésekor az elhalt személy személyi igazolványát, személyi lapját, továbbá az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek át kell adni. Anyakönyvezés 11. § Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságkötést pedig annak időpontjában anyakönyvezi. Az anyakönyvezés elhalasztása 12. § (1) Az anyakönyvezést — az esemény időpontjától számítva — legfeljebb harminc napra el lehet halasztani, ha a születés vagy a haláleset bejelentésekor valamennyi anyakönyvi adat nem áll rendelkezésre, és a hiányt előreláthatólag pótolni lehet. Az anyakönyvvezető a hiányzó adatok pótlására hivatalból intézkedik, MAGYAR KÖZLÖNY 50. szám