Magyar Közlöny, 1982. augusztus-december (50-82. szám)

1982-08-14 / 50. szám

50. szám MAGYAR KÖZLÖNY iletőleg a szülőket vagy az elhalt hozzátartozóit erre felszólítja. (2) A születés anyakönyvezését nem szabad el­halasztani az apa adatainak, a szülők házassága fennállása igazolásának, illetőleg a gyermek sze­­mélyi számának hiánya miatt. (3) Az anyakönyvezés elhalasztásáról az anya­­könyvvezető a bejelentőnek igazolást ad. Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése 13. § (1) Az anyakönyvi és házasságkötési eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell. (2) A külföldi állampolgárság külföldi útiok­mánnyal vagy a Belügyminisztérium által kiál­lított igazolvánnyal, továbbá az idegen állam ál­tal kiállított állampolgársági okirattal igazolható. Az igazolt külföldi állampolgárságot anyaköny­vezni kell (3) Ha valakinek több állampolgársága van és az egyik állampolgársága magyar, a külföldi ál­lampolgársága nem anyakönyvezhető. Az anyakönyvezett adat kijavítása, kiegészítése 14. § Az anyakönyvvezető a lezárt alap-, ille­tőleg az utólagos bejegyzést kijavítja vagy ki­egészíti, ha: a) az nem felel meg az anyakönyvezés szabá­lyainak; b) az anyakönyvi bejegyzés — az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés kivételével — hiányos vagy téves adatokat tartalmaz, és ha a név módosítását kérték. II. fejezet HÁZASSÁGKÖTÉS A házassági szándék bejelentése 15. § (1) A házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és erről az anyakönyvve­zető jegyzőkönyvet vesz fel. (2) Külföldi állampolgár a házassági szándékát — az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anya­könyvvezető) előtt tett, hitelesített és hiteles ma­gyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával — írásban is bejelentheti. (3) A fegyveres erők, a fegyveres testületek, a tűzoltóság hivatásos, valamint a fegyveres erők továbbszolgáló állományába tartozó házasuló a házasságkötést megelőző eljárásban az anya­­könyvvezető előtt igazolja, hogy a házasságkötés­hez az illetékes parancsnok engedélyt adott, és az abban megszabott idő még nem telt el. (4) A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő számára a gyámhatóság által kiadott előzetes há­zasságkötési engedély a kiadásától számított há­rom hónapig érvényes. A menyasszony bejelentése a névviselésről 16. § A menyasszony a házasság megkötése előtt nyilatkozik arról, hogy a házasságkötés után milyen nevet kíván viselni. A menyasszony a házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozatát meg­változtathatj­a. Nyilatkozat a menyasszony gyermekének apaságáról 17. § (1) Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyv­vezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét fel­hívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően ma­gáénak elismeri —a jogszabályban foglalt feltéte­lek fennállása esetén — őt kell a gyermek apjá­nak tekinteni. (21) A vőlegény apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig tehet. A nyilatkozatot visz­­szavonni nem lehet. (3) Az apai elismerő nyilatkozat alapján a fér­jet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a házasságot megkötik. Megállapodás a gyermek családi nevéről 18. § Ha a menyaszony bejelenti, hogy a há­zasságkötés után kizárólag a leánykori családi ne­vét kívánja viselni, a házasulok a házasságkötés előtt is megállapodhatnak arról, hogy a házasság­ból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét viselik. A megállapodást a házas­sági anyakönyv is tartalmazza. A házasságkötésnél való közreműködés megtagadása 19. § (1) Házassági akadályt (Csjt. 7—12 §) bárki bejelenthet. (2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha: a) a közreműködésre nem illetékes; b) az eljárásból ki van zárva; ej. a házasságkötésnek törvényes akadálya van; d) a házasulok a házasságkötés törvényes fel­tételeit nem igazolták, és a házasulók a házasságkötésükhöz a jogsza­bályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be. 835

Next