Magyar Közlöny, 1987. október-december (45-67. szám)
1987-10-13 / 45. szám
45. szám MAGYAR KÖZLÖNY Nyereségtartalék 6 § (1) A mezőgazdasági nagyüzem — saját döntése alapján — a gazdálkodás kockázatának mérséklése céljából a mérleg szerinti nyereségéből a tárgyévi eredményelszámolás során nyereségtartalékot képezhet. A tárgyévi mérlegben kimutatott és a tárgyévi eredményelszámolás során képzett nyereségtartalék együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévi nettó árbevétel 3%-át. (2) A gazdálkodó szervezet — a mezőgazdasági nagyüzem kivételével — nyereségtartalékot nem képezhet. A gazdálkodó szervezet nyereségtartalékát — figyelembe véve a (3) bekezdésben, valamint a 16. § (5)—(6) bekezdéseiben foglaltakat is — az éves eredményelszámolás során mérleg szerinti eredményének kiegészítésére felhasználhatja. (3) A gazdálkodó szervezet a mérleg szerinti veszteség rendezésébe köteles bevonni a rendelkezésre álló nyereségtartalékot. (4) Az éves eredményelszámolást követően rendelkezésre álló nyereségtartalék a tárgyévet követő év(ek)re átvihető. (5) A gazdálkodó szervezet a meglevő nyereségtartalék pénzeszközét elszámolási számláján, tartja, és tevékenységének folyó finanszírozására is felhasználhatja. Nyereségadózás 7.§ (1) A gazdálkodó szervezet a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint módosított mérleg szerinti eredményének összege után — a (2) bekezdésben foglalt tevékenységekre eső összeg és a (3) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezetek kivételével — 50% nyereségadót köteles fizetni. (2) A gazdálkodó szervezet a pénzügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelően módosított mérleg szerinti eredményének a pénzügyminiszter rendelete szerint számított — e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, elsődleges faipari és egyes élelmiszeripari tevékenységre eső — része után 40% nyereségadót köteles fizetni. (3) E rendelet 3. számú mellékletében felsorolt, korlátozott nyereségérdekeltségű szakágazatokba tartozó gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: korlátozott nyereségérdekeltségű gazdálkodó szervezet) a pénzügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelően módosított mérleg szerinti eredményének összege után 10% nyereségadót kötelesek fizetni. (4) E rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint a gazdálkodó szervezetek nyereségadó-kedvezményben részesülnek. (5) A különböző jogcímeken igénybevett nyereségadó-kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévi befizetendő nyereségadó összegét. Adózott eredmény 8 § A gazdálkodó szervezet tárgyévi mérleg szerinti eredményének a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerinti összegekkel módosított, valamint a nyereségadóval csökkentett és a nyereségadó- kedvezményekkel növelt összegét (a továbbiakban: adózott eredmény) az éves eredményelszámolás során a 9. és 10. §-okban előírt kötelezettségek teljesítésére, valamint a pénzügyminiszter rende- letében meghatározott más célokra és kötelezett-sségek teljesítésére fordítja. Kereseti adó 9 § A gazdálkodó szervezet a dolgozók részére a bérköltség és az adózott eredmény terhére kereset címén kifizetett összegek után — külön jogszabályban előírt módon és mértékben — kereseti adót fizet. Beruházások általános forgalmi adója 10. § A gazdálkodó szervezet a beruházási célú beszerzések után előzetesen felszámított, az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kiadott 37 1987. (X. 12.) MT számú rendelet 8. §-a alapján le nem vonható, illetve vissza nem igényelhető általános forgalmi adót az adózott eredmény terhére számolja el. Tartalékvagyon 11. § (1) A gazdálkodó szervezet — saját döntése alapján — a gazdálkodás kockázatának mérséklése céljából az éves eredményelszámolás során az adózott eredményéből tartalékvagyont képezhet. (2) A gazdálkodó szervezet az éves eredményelszámolás során tartalékvagyona terhére az adózott eredményt — a (3) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve — kiegészítheti. 905