Magyar Közlöny, 1987. október-december (45-67. szám)

1987-10-13 / 45. szám

45. szám MAGYAR KÖZLÖNY Nyereségtartalék 6­ § (1) A mezőgazdasági nagyüzem — saját döntése alapján — a gazdálkodás kockázatának mérséklé­se céljából a mérleg szerinti nyereségéből a tárgy­évi eredményelszámolás során nyereségtartalékot képezhet. A tárgyévi mérlegben kimutatott és a tárgyévi eredményelszámolás során képzett nye­reségtartalék együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévi nettó árbevétel 3%-át. (2) A gazdálkodó szervezet — a mezőgazdasági nagyüzem kivételével — nyereségtartalékot nem képezhet. A gazdálkodó szervezet nyereségtarta­­lékát — figyelembe véve a (3) bekezdésben, vala­mint a 16­. § (5)—(6) bekezdéseiben foglaltakat is — az éves eredményelszámolás során mérleg szerinti eredményének kiegészítésére felhasznál­hatja. (3) A gazdálkodó szervezet a mérleg szerinti veszteség rendezésébe köteles bevonni a rendelke­zésre álló nyereségtartalékot. (4) Az éves eredményelszámolást követően ren­delkezésre álló nyereségtartalék a tárgyévet kö­vető év(ek)re átvihető. (5) A gazdálkodó szervezet a meglevő nyereség­tartalék pénzeszközét elszámolási számláján, tart­ja, és tevékenységének folyó finanszírozására is felhasználhatja. Nyereségadózás 7.§ (1) A gazdálkodó szervezet a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint módosított mérleg szerinti eredményének összege után — a (2) be­kezdésben foglalt tevékenységekre eső összeg és a (3) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezetek ki­vételével — 50% nyereségadót köteles fizetni. (2) A gazdálkodó szervezet a pénzügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelően módosított mérleg szerinti eredményének a pénzügyminiszter rendelete szerint számított — e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági, erdőgaz­dálkodási, elsődleges faipari és egyes élelmiszer­­ipari tevékenységre eső — része után 40% nye­reségadót köteles fizetni. (3) E rendelet 3. számú mellékletében felsorolt, korlátozott nyereségérdekeltségű szakágazatokba tartozó gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: korlátozott nyereségérdekeltségű gazdálkodó szer­vezet) a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak­nak megfelelően módosított mérleg szerinti ered­ményének összege után 10% nyereségadót köte­lesek fizetni. (4) E rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint a gazdálkodó szervezetek nyereségadó-ked­vezményben részesülnek. (5) A különböző jogcímeken igénybevett nyere­­ségadó-kedvezmények együttes összege nem ha­ladhatja meg a tárgyévi befizetendő nyereségadó összegét. Adózott eredmény 8­ § A gazdálkodó szervezet tárgyévi mérleg szerinti eredményének a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szer­inti összegekkel módosított, valamint a nyereségadóval csökkentett és a nyereségadó-­ kedvezményekkel növelt összegét (a továbbiakban: adózott eredmény) az éves eredményelszámolás során a 9. és 10. §-okban előírt kötelezettségek teljesítésére, valamint a pénzügyminiszter rende-­ letében meghatározott más célokra és kötelezett-s­­ségek teljesítésére fordítja. Kereseti adó 9 § A gazdálkodó szervezet a dolgozók részére a bérköltség és az adózott eredmény terhére kere­set címén kifizetett összegek után — külön jog­szabályban előírt módon és mértékben — kereseti adót fizet. Beruházások általános forgalmi adója 10. § A gazdálkodó szervezet a beruházási célú be­szerzések után előzetesen felszámított, az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kiadott 37 1987. (X. 12.) MT számú rendelet 8. §-a alap­ján le nem vonható, illetve vissza nem igényelhető általános forgalmi adót az adózott eredmény ter­hére számolja el. Tartalékvagyon 11. § (1) A gazdálkodó szervezet — saját döntése alap­ján — a gazdálkodás kockázatának mérséklése céljából az éves eredményelszámolás során az adózott eredményéből tartalékvagyont képezhet. (2) A gazdálkodó szervezet az éves eredményel­­számolás során tartalékvagyona terhére az adózott eredményt — a (3) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve — kiegészítheti. 905

Next