Magyar Közlöny, 1991. január-május (1-58. szám)
1991-01-01 / 1. szám
1. szám MAGYAR KÖZLÖNY (3) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataikhoz a 6. számú mellékletben felsorolt feltételek mellett és mértékben céltámogatást igényelhetnek. Erre a célra 6210,0 millió forint szolgál. A Kormány 1991. január 15- éig tegye közzé a támogatások igénylésének mechanizmusát és az illetékes parlamenti bizottságokkal, valamit az önkormányzatok érdekszövetségével egyeztetve 1991. március 31-éig tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a keret felosztására. (4) A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat összege 5948,5 millió forint. Ennek célonként részletezett összegét és az igénybevétel feltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza. A Kormány felhatalmazást kap a központosított előirányzat címei közötti átcsoportosításra, valamint az 1991. november 30-áig fel nem használt részének felosztására. (5) Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatási keret összege 5 milliárd forint. A Kormány — a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésére tekintettel — legkésőbb 1991. január 15-éig intézkedjék az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírására. A helyi önkormányzatok képviselőtestületei 1991. február 28-áig terjeszthetik elő igényeiket. A Kormány 1991. március 31-éig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a keret 75%-ának önkormányzatok közötti felosztására. A fennmaradó 25%-ot az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni. E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhetnek. Ezek közül az 1000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok 150 000 forint, az 1000 fő feletti állandó lakosú önkormányzatok 200 000 forint támogatásban részesülhetnek. Az igénylés határideje 1991. január 15-e a Belügyminisztériumon keresztül. (6) A települési önkormányzatokat az állandó lakosság által 1989-re bevallott — az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott — személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél az 1989. január 1-jei állapot szerinti egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-bevétel 50%-a nem éri el a 3200 forintot, a bevételt e szintig az állami költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően azon városi önkormányzatoknak, amelyeknél az így számított összeg nem éri el az 5000 forintot, a bevételt e szintig, de legfeljebb 25 millió forinttal az állami költségvetés kiegészíti. (7) A megyeszékhely — Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt — város önkormányzati hivatala (illetékhivatala) által beszedett illetékekből a város illetékességi területén beszedett összeg a megyeszékhely — Pest megyében a kijelölt—város önkormányzatát, míg a megye illetékességi területén beszedett összeg — az előző összeg kivételével — a megyei önkormányzatot illeti meg. A megyi önkormányzat ebből a bevételből — az illetékügyi feladatot ellátó önkormányzattal történt megállapodás alapján — biztosítja a megyeszékhely, illetve a kijelölt városon kívüli illetékügyi feladatok személyi és dologi kiadásainak fedezetét. A fővárosi önkormányzati hivatal (illetékhivatal) által beszedett illeték a fővárosi önkormányzatot illeti meg. (8) A helyi önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság 30%-a illeti meg a területileg illetékes önkormányzatot. E rendelkezés végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter intézkedik. (9) Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak az Országgyűlés által jóváhagyott Vagyonpolitikai Irányelvek alapján, az Állami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési, illetve megyei önkormányzatot illeti meg. (10) A főváros önkormányzatait megilletik az e törvényben megállapított bevételi források. A forrásoknak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásánál — a feladatokkal és a hatáskörökkel összhangban — a fővárosi közgyűlés rendelkezik. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a főváros esetében mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem dönt, a forrásoknak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására, a normatív állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó időarányos részét egy összegben, a Fővárosi Közgyűlés számlájára utalja. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbításáról. 2. § (1) A Társadalombiztosítási Alap részére az 1989. évi XLVIII. törvényben az 1990. évre garantált bevételi többlet biztosításához előirányzott állami hozzájárulás összege 5420 millió forint. Az előirányzat felhasználása a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi zárszámadásának országgyűlési jóváhagyását követő 15 napon belül történhet meg. Ha a tényleges kiegészítési kötelezettség nem éri el az előirányzott összeget, akkor a különbözet felhasználásáról az Országgyűlés dönt. Amennyiben viszont a tényleges kötelezettség meghaladja az előirányzatot, a túllépést az általános tartalékból kell fedezni. (2) Az állami költségvetés az 1989—90. években keletkezett tartozásaiból 1991-ben a következőket téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak: — a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi zárszámadásához kötődő visszatérítés 1 600 millió Ft — az 1990. év során az állampolgári jogú családi pótlékkal kapcsolatos költségtérítés, tételes elszámolás alapján 300 millió Ft 3