Magyar Közlöny, 1992. január-március (1-26. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992/1. szám MAGYAR KÖZLÖNY (8) A magyar állampolgárság igazolásához, illetve megállapításához csatolt iratokat az útlevél megküldésével egyidejűleg a külföldön élő igénylőnek vissza kell juttatni.” 8. § A Vhr. a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § A határátlépési engedély és a határátlépési igazolvány kiállításáról az eljáró szerv nyilvántartásba vétel végett a Belügyminisztériumot értesíti.” 9. § A Vhr. a következő 11/B. §-sal egészül ki: „11/B. § (1) A Tv. 2. § (3) bekezdésében meghatározott méltányossági jogkört a büntetőeljárást folytató szerv, a büntetésvégrehajtási intézet, illetve az államtitok minősítője gyakorolja. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szerv a külföldre utazáshoz hozzájárul, és erről írásban igazolást ad, a Belügyminisztérium az úti okmányt ki-, illetve viszszaadja. (3) A hozzájárulást adó köteles gondoskodni arról, hogy az utazás befejezését követően az állampolgár az úti okmányt a Belügyminisztériumnak visszaadja. A visszavont útlevél leadásakor újabb határozatot nem kell hozni.” 10. § A Vhr. a következő 11/C. §-sal egészül ki: „11/C. § (1) A Tv. 14. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a Magyarországon tartózkodó külföldön élő magyar állampolgár részére a visszavonó határozattal együtt ideiglenes tartózkodásra jogosító, a személyi adatait tartalmazó igazolást kell kiadni. (2) Az útlevél visszavonásának indokául szolgáló korlátozó ok megszűnésekor a Belügyminisztérium az (1) bekezdésben meghatározott igazolás elvétele mellett, hivatalból adja vissza az útlevelet. (3) Az útlevéligénylő lap az útlevél kiállításától számított öt évig, az elutasítás alapjául szolgáló irat egy évig, az úti okmány visszavonásának alapját képező irat pedig a visszavonás indokának megszűnéséig nem selejtezhető.” 11. § A Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) A fellebbezést, ha első fokon a) a rendőrkapitányság járt el, a megyei rendőr-főkapitányság; b) a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészet járt el, az Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztálya bírálja el. (2) A magánútlevél iránti igény elutasítása miatt benyújtott jogorvoslati kérelem — amennyiben azt a külképviseleten nyújtják be — időben történő beérkezését a külképviselet vizsgálja.” 12. § A Vhr. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Aki úti okmányát elveszíti, vagy az megsemmisül, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az útlevéligény átvételére jogosult szervnek, külföldön a külképviseletnek. (3) A talált úti okmányt haladéktalanul be kell szolgáltatni az útlevéligény átvételére jogosult szervnek.” 13. § A Vhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § (1) Az úti okmányt az azt kiállító szervnek — külföldön a külképviseletnek—meg kell küldeni, illetőleg át kell adni, ha az betelt, megrongálódott, vagy alkalmatlanná vált a személyazonosság megállapítására, illetve ha az útlevélbe bejegyzett személy magyar állampolgársága megszűnt. (2) Az állampolgár halála esetén az úti okmányt hozzátartozója, illetve az, akinek a birtokába került, köteles az útlevél iránti igény átvételére jogosult szervnek, külföldön a külképviseletnek beszolgáltatni.” Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet 1992. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A korábbi szabályok szerint kiadott magánútlevél és hajós szolgálati útlevél érvényességi idejéig használható fel külföldre utazásra. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 2. §-a, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 43/1989. BM utasítás hatályát veszti. Ahol a Vhr. a tanács szakigazgatási szerve elnevezést használja, azon a jegyzőt (körjegyzőt) kell érteni. Dr. Boross Péter s. k., belügyminiszter 5