Magyar Közlöny, 1992. március-június (27-58. szám)
1992-03-13 / 27. szám
1992/27. szám MAGYAR KÖZLÖNY (2) Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgáló az engedély megújítását megelőző öt évben nem folytatott rendszeres könyvvizsgálói tevékenységet, a pénzügyminiszter a könyvvizsgálói engedély megújítását gyakorlati alkalmassági vizsga letételéhez köti. Az okleveles könyvvizsgálói képesítés 6. § (1) Okleveles könyvvizsgálói képesítést az a természetes személy kaphat, aki a) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik; b) az okleveles könyvvizsgálói képesítés első szakvizsgája előtt négy év számviteli, pénzügyi, ellenőrzési munkakörben végzett tevékenységet igazol, vagy c) az okleveles könyvvizsgálói képesítés első szakvizsgája előtt bejegyzett könyvvizsgáló irányítása mellett hároméves könyvvizsgálói gyakorlatot igazol, továbbá d) az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgákat a pénzügyminiszter által e célra létrehozott bizottság előtt leteszi. (2) Az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgáknak különösen a következő szakterületekre kell kiterjednie: a) a könyvvizsgálat (illetve a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályi előírások, a belső ellenőrzés) és a vállalati információs rendszerek (a számítástechnika alkalmazása); b) a számvitel rendszere (a számvitel elmélete és gyakorlata), az éves beszámolók rendszere (elemzése, közzététele), a könyvvitel rendje (a vezetői számvitel, a controling); c) a vállalati és a nemzetgazdasági pénzügyek (az állami költségvetés, a banküzemtan, a devizagazdálkodás, a vámjog, a biztosításjog, az értékpapír-forgalmazásra vonatkozó szabályok); d) a jogi ismeretek azon részei, amelyek szorosan kapcsolódnak a könyvvizsgálói tevékenységhez (az adójog, a társasági jog, a polgári jog, a munkajog, a társadalombiztosítási jog, az értékpapírjog, a váltójog, a csőd és felszámolási eljárásra vonatkozó jogszabályok). A könyvvizsgálói engedély megadásának feltételei a társaságok számára és annak visszavonása 7. § (1) A könyvvizsgálói tevékenység végzésére az a szövetkezet, gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) kap engedélyt a) amelynek tevékenységi körében a könyvvizsgálat megjelölésre kerül; b) amelynekeretében a Könyvvizsgálói Névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek végzik a könyvvizsgálói tevékenységet; c) amelynek tagjai, alkalmazottai vagy vezető tisztségviselői között a bejegyzett könyvvizsgálók vannak többségben. (2) A társaság engedélye öt évre szól, amely kérelemre az (1) bekezdés szerinti feltételek figyelembevétele alapján újabb öt évre — többször is — megújítható. (3) Az engedélyt a pénzügyminiszter adja ki. Az engedéllyel rendelkezők névsorát évente — a 3. § (4) bekezdésében meghatározott névsorral együtt — a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni. (4) A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező társaságokról — a pénzügyminiszter megbízásából — a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Névjegyzéket vezet. (5) A pénzügyminiszter törli a társaságot a Névjegyzékből, ha az nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak. (6) A társaság a bejegyzés alapjául szolgáló körülményeiben beállt változást haladéktalanul közölni köteles. A társaság nevében történő hitelesítés A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező társaság nevében is csak a természetes személyként bejegyzett könyvvizsgáló hitelesítheti az éves beszámolót, írhatja alá a könyvvizsgálói jelentést. Külföldi könyvvizsgáló bejegyzésének feltételei (1) Nem magyar állampolgár, ha más ország könyvvizsgálói nyilvántartásában szerepel, akkor kaphat könyvvizsgálói tevékenység folytatására engedélyt, ha a pénzügyminiszter által előírt alkalmassági vizsga keretében tanúságot tesz a magyar jogszabályok ismeretéről. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő szervezet könyvvizsgálói engedélyt nem kaphat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi könyvvizsgálónak az engedély megadása akkor lehetséges, ha azzal az állammal, ahol a külföldi könyvvizsgálót a könyvvizsgálói nyilvántartásba bejegyezték, vagy a külföldi honossága, illetve állandó lakóhelye szerinti állammal olyan nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, amely a magyar könyvvizsgálónak azonos elbírálást biztosít. (3) A viszonossági gyakorlatról a pénzügyminiszter az igazságügyi miniszterrel egyetértésben nyilatkozik. 8.§ 9.§ 999