Magyar Közlöny, 1992. szeptember-november (91-116. szám)

1992-09-04 / 91. szám

2966 cég tényét az árverésen be kell jelenteni, ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. § (1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet és (vagy) mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványt (banki le­téti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, mely a vételárba beszámít, vagy visszaadás­ra kerül. 5. Az árverésen az 1991. évi XXV. törvény 21. §-a alap­ján az őt megillető kárpótlási jegyekkel (utalvánnyal) és a banki letéti igazolással az a kárpótlásra jogosult vehet részt: a) akinek az elvett termőföldje a gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy használatában van; b) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. ja­nuár 1-jén és az árverés időpontjában is a tagja, állami gazdaságnak az alkalmazottja; c) akinek 1991. június 1-jén abban a községben, város­ban volt az állandó lakhelye, ahol az árverező gazdasági szervezet termőföldterülete van. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell, a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételből ki kell zárni. Figyelmeztetés Árverezni a 104/1991. (Vili. 3.) Korm. rendelet 29. §-a alapján személyesen, meghatalmazott útján vagy több kár­pótlásra jogosult esetén együttesen lehet. A meghatalma­zást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 33. § (5) bekezdé­se alapján az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kö­telezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítá­sára (fertőzésmentes és gyommentes állapotban tartásra), és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezett­ségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megsze­gi, a termőföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül, és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája kö­rüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdon­­szerzéstől számított három éven belül történő elidegeníté­séből származó bevételnek termőföldre fordított értéknö­velő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egé­szében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a sze­mélyi jövedelemadó adóalapjául szolgáló összjövedelmé­hez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlás­ra jogosult később, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés ered­ménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld­eK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépíté­si beruházások esetében a beruházási költségeknek az ál­lami támogatással és az amortizálódott hányaddal csök­kentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési hivatal ellenőrzi. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szüksé­ges, fő gazdasági munkáknak (szántás, talajerővissza­pótlás), a zöldleltári értékeknek (pl. 3 évnél nem idősebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet álla­podik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földeket, az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tarto­zását nem fizette meg, vagy részletfizetésben sem állapo­dott meg. Felhívjuk a tisztelt árverezni szándékozók figyelmét, hogy a tájékoztató az árverés fontosabb szabályairól, vala­mint a figyelmeztetés az összes termőföldárverési hirdet­ménnyel kapcsolatban figyelembe veendő. Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal MAGYAR KÖZLÖNY 1992/91. szám

Next