Magyar Közlöny, 1993. július-augusztus (93-109. szám)
1993-08-03 / 107. szám
1993/107. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7. § (1) A tankötelezettség — a szülő választása alapján — iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. (3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető. A nevelés és oktatás tantervi alapjai 8. § Az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit az Országos óvodai nevelési program határozza meg. E programnak irányelveket kell megállapítania az óvodai foglalkozási program meghatározásához, a gyermekről való gondoskodás, önállóságra szoktatása, harmonikus fejlődése érdekében az iskolai nevelésre és oktatásra való felkészítését szolgáló szakmai feltételekről. Az Országos óvodai nevelési program e törvény preambulumában, 4. §-ának (1)—(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)—(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban készül. Az Országos óvodai nevelési programot — az Országos Köznevelési Tanács javaslatára — a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. 9. § (1) A nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit — a szakképzés szakmai követelményeit kivéve — e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)—(3) bekezdésével, 10. §-ának (1)—(3) bekezdésével, 13. §-ával összhangban — a Nemzeti alaptanterv határozza meg. A Nemzeti alaptanterv a Tantervi alapelvekből és a Tantervi követelményekből áll. A Tantervi alapelveket a Kormány, a Tantervi követelményeket — az Országos Köznevelési Tanács javaslatára — a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. (2) A Tantervi alapelvek tartalmazzák: a) a közoktatás általános célkitűzéseit; b) a közoktatás tartalmi szabályozásának elveit; c) a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának elveit; d) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók speciális nevelésének, oktatásának elveit; e) az általános képzés területeit és azok alapvető célkitűzéseit. (3) A Tantervi követelmények tartalmazzák a hazai iskolarendszer összehangolt működéséhez és az iskolaváltáshoz szükséges követelményeket, meghatározzák az általános képzési területeken a tantervi követelmények szintjeit a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyam végén. (4) A Tantervi alapelvekkel és Tantervi követelményekkel összhangban, az egyes iskolatípusokra kerettantervek készülnek. A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. A kerettantervek tartalmazzák: a) az egyes évfolyamok ajánlott tantárgyait és tananyagtartalmát, illetve ezek változatait; b) az ajánlott óraszámokat, illetve ezek változatait; c) azokat a követelményeket, amelyeket az adott iskolatípus utolsó évfolyamának befejezéséig el kell sajátítani; d) az átjárhatóság biztosítékait. (5) Az iskolában folyó nevelő és oktató munka a kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. Helyi tanterv készítésére a nevelési-oktatási intézmény nem kötelezhető. II. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem állami, illetve nem önkormányzati iskolában részesüljön nevelésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illetve önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartama alatt hit- és vallásoktatásban részesüljön. 5691