Magyar Közlöny, 1993. július-augusztus (93-109. szám)

1993-08-03 / 107. szám

1993/107. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7. § (1) A tankötelezettség — a szülő választása alapján — iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrá­nyos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegy­ző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tan­kötelezettségét. (3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötö­dik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető. A nevelés és oktatás tantervi alapjai 8. § Az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit az Országos óvodai nevelési program határozza meg. E programnak irányelveket kell megállapítania az óvodai foglalkozási program meghatározásához, a gyermekről va­ló gondoskodás, önállóságra szoktatása, harmonikus fejlő­dése érdekében az iskolai nevelésre és oktatásra való fel­készítését szolgáló szakmai feltételekről. Az Országos óvodai nevelési program e törvény preambulumában, 4. §-ának (1)—(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)—(3) bekez­désében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal össz­hangban készül. Az Országos óvodai nevelési programot — az Országos Köznevelési Tanács javaslatára — a műve­lődési és közoktatási miniszter adja ki. 9. § (1) A nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit — a szakképzés szakmai követelményeit kivéve — e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)—(3) bekezdésével, 10. §-ának (1)—(3) bekezdésével, 13. §-ával összhangban —­ a Nemzeti alaptanterv határozza meg. A Nemzeti alaptanterv a Tantervi alapelvekből és a Tantervi követelményekből áll. A Tantervi alapelveket a Kormány, a Tantervi követelményeket — az Országos Köznevelési Tanács javaslatára — a művelődési és közoktatási minisz­ter adja ki. (2) A Tantervi alapelvek tartalmazzák: a) a közoktatás általános célkitűzéseit; b) a közoktatás tartalmi szabályozásának elveit; c) a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának elveit; d) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyaté­kos tanulók speciális nevelésének, oktatásának elveit; e) az általános képzés területeit és azok alapvető célki­tűzéseit. (3) A Tantervi követelmények tartalmazzák a hazai is­kolarendszer összehangolt működéséhez és az iskolavál­táshoz szükséges követelményeket, meghatározzák az ál­talános képzési területeken a tantervi követelmények szintjeit a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfo­lyam végén. (4) A Tantervi alapelvekkel és Tantervi követelmények­kel összhangban, az egyes iskolatípusokra kerettantervek készülnek. A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. A kerettantervek tartalmazzák: a) az egyes évfolyamok ajánlott tantárgyait és tan­anyagtartalmát, illetve ezek változatait; b) az ajánlott óraszámokat, illetve ezek változatait; c) azokat a követelményeket, amelyeket az adott isko­latípus utolsó évfolyamának befejezéséig el kell sajátítani; d) az átjárhatóság biztosítékait. (5) Az iskolában folyó nevelő és oktató munka a keret­­tantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. Helyi tanterv készítésére a nevelési-oktatási intézmény nem kötelez­hető. II. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai élet­rendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szem­ben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítés­nek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetés­nek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a­ képességeinek, érdeklődésének, adottságainak meg­felelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességei­hez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felis­merése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetokta­tásban vegyen részt; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfe­lelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek­ közlése tár­gyilagosan és többoldalú módon történjék; d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem ál­lami, illetve nem önkormányzati iskolában részesüljön ne­velésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illet­ve önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartama alatt hit- és vallásoktatásban részesüljön. 5691

Next