Magyar Közlöny, 1994. március-május (25-50. szám)

1994-03-08 / 25. szám

1994/25. szám MAGYAR KÖZLÖNY 13. § A Btk. a következő 297. §-sal egészül ki: „ Tartozás fedezetének elvonása 297. § (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.” 14. § A Btk. a következő 297/A. §-sal egészül ki: „Hitelezési csalás 297­/A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához fo­lyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hi­telfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érde­kében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel bünte­tendő.” 15. § A Btk. 298/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „298/B. § A részvénytársaság, illetőleg a korlátolt fele­lősségű társaság vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvon­ja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő.” 16. § A Btk. a következő 298/C. §-sal egészül ki: „ Valótlan érték megjelölése 298/C. § A gazdasági társaság tagja, aki közreműködik abban, hogy a társaság részére nyújtott, nem pénzbeli be­tétjének (hozzájárulásának) értékét a társasági szerződés­ben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéktől eltérően jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 17. § A Btk. 299. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása 299. § Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gaz­dasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény be­jelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbün­tetéssel büntetendő.” 18. § A Btk. a következő 299/A. §-sal egészül ki: „Bennfentes értékpapír-kereskedelem 299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználá­sával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntet­tet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki előny­­szerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön. (3) Az (1)—(2) bekezdés alkalmazásában bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett ér­tékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon for­galomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezett­ségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továb­bá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő — nyilvánosságra még nem került — olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.” 19.­­ A Btk. a következő 299/B. §-sal egészül ki: „ Tőkebefektetési csalás 299/B. § Aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befekte­tés emelésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 20. § A Btk. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ Üzleti titok megsértése 300. § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megsze­rez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gaz­dasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, in­formáció, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradá­sához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.” 21. § A Btk. a következő 300/B. §-sal egészül ki: „300/B. § Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatáro­zott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.” 22. § A Btk. a következő 300/C. §-sal egészül ki: „Számítógépes csalás 300/C. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, té­ves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő. 799

Next