Magyar Közlöny, 1995. május-június (42-53. szám)
1995-05-27 / 42. szám
rete alapján a gyakorlatban előforduló típuseseteket külső segítség nélkül azonnal képes helyesen megoldani; j) a fő adókat érintő bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat, a szakirodalom áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja; k) a többi adót (például helyi adókat), az adójellegű kötelezettséget (pl. az elkülönített alapok javára teljesítendő befizetéseket) és az illetékeket — különösen a vállalkozásokat érintő kötelezettségeket a rendező hatályos törvények, valamint más normák fő szabályainak rendszerezett ismerete alapján a gyakran előforduló egyszerű típuseseteket külső segítség nélkül azonnal képes helyesen megoldani, a ritkábban alkalmazott, bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok és esetleg a gyakorlat áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja; l) az adókat, illetékeket érintő atipikus, vitathatóan vagy nem megfelelően rendezett esetekben a törvények, más normák, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat alapján képes feltárni a lehetséges megoldási módozatokat, és álláspontját a jogszabályokból levezethetően meg tudja indokolni; m) felismeri a jogi, különösen az adójogi normákat érintő jogszabályváltozások gyakorlati jelentőségét, következményeit, azoknak a reálszférára és különösen a megbízójára gyakorolt hatását, képes eligazodni a megbízó korábbi időszakot érintő adóügyeit szabályozó rendelkezésekben; n) a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján képes a külföldi megbízó szakszerű tájékoztatására a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről; o) az elkülönített állami pénzalapok rendszeréről, az alapok javára teljesített befizetések anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismeretei alkalmazásával képes e kötelezettségek hiánytalan teljesítésére; p) vámjog rendszeréről, főbb anyagi és eljárási jogi normáiról, a vámegyezményeknek a megbízóit érintő alapvető rendelkezéseiről áttekintéssel rendelkezik, különös tekintettel a vámrendelkezéseknek az adószabályokkal való összefüggéseire; r) a költségvetési támogatások, adóvisszaigénylések, adóvisszatérítések, különösen a vállalkozókat érintő főbb támogatási formák anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismereteit alkalmazva jogszerűen meg tudja határozni a támogatások igénybevételének feltételeit, felhívja a megbízó figyelmét a támogatások igénybevételének lehetőségeire, feltételeire és korlátaira; 5) a társadalombiztosítási jogviszonyok, a jogosultságok és az ellátások fajtáiról szerzett ismeretei alapján azokat pontosan minősíti, különös tekintettel adózási összefüggéseikre; képes a tevékenységéhez szükséges keretek között a társadalombiztosítás anyagi és eljárási szabályainak rendszeréről, meghatározó összefüggéseiről alkotott átfogó, továbbá a társadalombiztosítási járulékok anyagi és eljárási szabályairól elsajátított pontos ismeretei alapján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók főbb kötelezettségeinek teljesítésére, továbbá áttekintéssel rendelkezik a társadalombiztosítási kifizetőhelyek főbb feladatairól. 2. Jogi ismeretek alkalmazása Jogi ismereteit több célra, több funkcióval és különböző módon használja fel: A) Magánjogi és közjogi (főként közigazgatási jogi ismeretei alapján képes az adójogi minősítés alapjául szolgáló feltételrendszer, a tényállás releváns elemeinek meghatározására, minősítésére. B) Képes szakszerű, érthető javaslatokat megfogalmazni a megbízó szempontjából kedvező ügyletek javasolt konstrukcióira. C) Részletes, beható ismeretekkel rendelkezik a jogrendszer azon elemeiről, amelyek különösen gyakran szolgálnak az adójogi viták alapjául. D) Az adózás szempontjából is közvetlenül felhasznált normákat, esetenként azok bírói gyakorlatának legfontosabb eseteit — a legfőbb összefüggéseken túl is — ismeri, képes e normákat értelmezni, a tényállással összekapcsolni, továbbá az adójogviszonyok megítéléséhez felhasználni. E) A jog és általában a jogrendszer alapintézményeiről szerzett háttérismeretei alapján átlátja és képes értékelni az általa ellátott ügyek — főként anyagi jogi — jogszabályi környezetét s a normák alkalmazását, követését, a keletkező jogviszonyokat. Így különösen a) áttekintéssel rendelkezik a pénzügyek alkotmányos alapintézményeiről, a jogalkotás, jogalkalmazás és jogkövetés folyamatairól; b) a közigazgatás, különösen a pénzügyigazgatás szervezetrendszeréről, a törvénykezési szervezet alapjairól; c) képes felismerni a jogsértő magatartásokat, különösen, a büntetőtörvénybe ütköző magatartásokat (az adótanácsadói tevékenységgel összefüggésben, pl. a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, illetve a fontosabb gazdasági és pénzügyi bűncselekményeket), másrészt az államigazgatási jogsértéseket (pl. szerencsejáték szabályok megsértése, egyes pénzügyi, vám, jövedéki szabálysértések, versenyjogi szabályok megsértése); d) áttekintéssel rendelkezik a magánjogi jogalanyiságról, a személyek különböző típusairól, különösen a társaságokról; e) tájékozott az adókötelezettségek teljesítése szempontjából is fontos családjogi rendelkezésekről, különösen a házastársak vagyoni viszonyairól, a kiskorúak szülői felügyeletéről, a gyámságra vonatkozó főbb szabályokról; f) áttekintéssel rendelkezik a gazdasági társaságok közös szabályairól (alapítás, megszűnés, átalakulás, vezető