Magyar Közlöny, 1995. május-június (42-53. szám)

1995-05-27 / 42. szám

rete alapján a gyakorlatban előforduló típuseseteket külső segítség nélkül azonnal képes helyesen megoldani; j) a fő adókat érintő bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok, a bírói és esetleg az alkot­mánybírósági, közigazgatási gyakorlat, a szakirodalom át­tekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoz­tatja; k) a többi adót (például helyi adókat), az adójellegű kö­telezettséget (pl. az elkülönített alapok javára teljesítendő befizetéseket) és az illetékeket — különösen a vállalkozáso­kat érintő kötelezettségeket a rendező hatályos törvények, valamint más normák fő szabályainak rendszerezett ismerete alapján a gyakran előforduló egyszerű típuseseteket külső segítség nélkül azonnal képes helyesen megoldani, a ritkáb­ban alkalmazott, bonyolultabb tényállások esetén a törvény­ek, más jogszabályok és esetleg a gyakorlat áttekintése, meg­ismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja; l) az adókat, illetékeket érintő atipikus, vitathatóan vagy nem megfelelően rendezett esetekben a törvények, más normák, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, köz­­igazgatási gyakorlat alapján képes feltárni a lehetséges megoldási módozatokat, és álláspontját a jogszabályokból levezethetően meg tudja indokolni; m) felismeri a jogi, különösen az adójogi normákat érintő jogszabályváltozások gyakorlati jelentőségét, következmé­nyeit, azoknak a reálszférára és különösen a megbízójára gyakorolt hatását, képes eligazodni a megbízó korábbi idő­szakot érintő adóügyeit szabályozó rendelkezésekben; n) a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyar­országi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvé­nyek és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján képes a külföldi megbízó szakszerű tájékoztatásá­ra a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érin­tő speciális adójogi következményekről; o) az elkülönített állami pénzalapok rendszeréről, az alapok javára teljesített befizetések anyagi és eljárási sza­bályairól szerzett ismeretei alkalmazásával képes e kötele­zettségek hiánytalan teljesítésére; p) vámjog rendszeréről, főbb anyagi és eljárási jogi nor­máiról, a vámegyezményeknek a megbízóit érintő alapvető rendelkezéseiről áttekintéssel rendelkezik, különös tekin­tettel a vámrendelkezéseknek az adószabályokkal való összefüggéseire; r) a költségvetési támogatások, adóvisszaigénylések, adóvisszatérítések, különösen a vállalkozókat érintő főbb támogatási formák anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismereteit alkalmazva jogszerűen meg tudja határozni a támogatások igénybevételének feltételeit, felhívja a meg­bízó figyelmét a támogatások igénybevételének lehetősé­geire, feltételeire és korlátaira; 5) a társadalombiztosítási jogviszonyok, a jogosultsá­gok és az ellátások fajtáiról szerzett ismeretei alapján azo­kat pontosan minősíti, különös tekintettel adózási össze­függéseikre; képes a tevékenységéhez szükséges keretek között a társadalombiztosítás anyagi és eljárási szabályai­nak rendszeréről, meghatározó összefüggéseiről alkotott átfogó, továbbá a társadalombiztosítási járulékok anyagi és eljárási szabályairól elsajátított pontos ismeretei alap­ján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók főbb kötelezettségeinek teljesítésére, továb­bá áttekintéssel rendelkezik a társadalombiztosítási kifize­tőhelyek főbb feladatairól. 2. Jogi ismeretek alkalmazása Jogi ismereteit több célra, több funkcióval és különböző módon használja fel: A) Magánjogi és közjogi (főként közigazgatási jogi­ ismeretei alapján képes az adójogi minősítés alapjául szol­gáló feltételrendszer, a tényállás releváns elemeinek meg­határozására, minősítésére. B) Képes szakszerű, érthető javaslatokat megfogal­mazni a megbízó szempontjából kedvező ügyletek javasolt konstrukcióira. C) Részletes, beható ismeretekkel rendelkezik a jog­rendszer azon elemeiről, amelyek különösen gyakran szol­gálnak az adójogi viták alapjául. D) Az adózás szempontjából is közvetlenül felhasznált normákat, esetenként azok bírói gyakorlatának legfontosabb eseteit — a legfőbb összefüggéseken túl is — ismeri, képes e normákat értelmezni, a tényállással összekapcsolni, továbbá az adójogviszonyok megítéléséhez felhasználni. E) A jog és általában a jogrendszer alapintézményeiről szerzett háttérismeretei alapján átlátja és képes értékelni az általa ellátott ügyek — főként anyagi jogi — jogszabályi környezetét s a normák alkalmazását, követését, a keletke­ző jogviszonyokat. Így különösen a) áttekintéssel rendelkezik a pénzügyek alkotmányos alapintézményeiről, a jogalkotás, jogalkalmazás és jogkö­vetés folyamatairól; b) a közigazgatás, különösen a pénzügyigazgatás szer­vezetrendszeréről, a törvénykezési szervezet alapjairól; c) képes felismerni a jogsértő magatartásokat, különö­sen, a büntetőtörvénybe ütköző magatartásokat (az adóta­nácsadói tevékenységgel összefüggésben, pl. a közélet tisz­tasága elleni bűncselekményeket, illetve a fontosabb gaz­dasági és pénzügyi bűncselekményeket), másrészt az ál­lamigazgatási jogsértéseket (pl. szerencsejáték szabályok megsértése, egyes pénzügyi, vám, jövedéki szabálysértések, versenyjogi szabályok megsértése); d) áttekintéssel rendelkezik a magánjogi jogalanyiság­ról, a személyek különböző típusairól, különösen a társa­ságokról; e) tájékozott az adókötelezettségek teljesítése szem­pontjából is fontos családjogi rendelkezésekről, különö­sen a házastársak vagyoni viszonyairól, a kiskorúak szülői felügyeletéről, a gyámságra vonatkozó főbb szabályokról; f) áttekintéssel rendelkezik a gazdasági társaságok kö­zös szabályairól (alapítás, megszűnés, átalakulás, vezető

Next