Magyar Közlöny, 1995. augusztus-október (70-84. szám)
1995-08-25 / 70. szám
1995/70. szám MAGYAR KÖZLÖNY A Kormány 102/1995. (Vili. 25.) Kormn. rendelete a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXII1. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el: 1.§ (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja. (2) A keresőképtelenség elbírálása orvos-szakmai tevékenység, melynek során az eljáró orvos köteles olyan diagnosztikai és terápiás eljárást alkalmazni, amely lehetővé teszi a munkavállaló (biztosított) keresőképességének mielőbbi helyreállítását. 2. § (1) Az 1975. évi II. törvény 18. §-a, a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 26. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult: a) a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos), b) a járóbeteg-szakellátás orvosa, c) az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, d) a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró főorvos. (2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint az elmebeteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes MEP-pel szerződést kötött. (4) Az (1) bekezdés b)—c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a MEP-pel finanszírozási szerződést kötött intézményvezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza. (5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes. (6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak — a megállapítással egyidejűleg — a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell. A keresőképtelenség megállapításának feltétele az, hogy a biztosított a keresőképtelensége alatti tartózkodási helyét bejelenti a keresőképességét elbíráló orvosnak. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost. 4. § (1) A keresőképtelenség a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható. (2) A Főorvosi Bizottság (a továbbiakban: FOB) kivételesen indokolt esetekben visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra megállapíthatja a keresőképtelenséget. Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania. 6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell. (2) A keresőképtelen biztosított köteles a) betartani az orvos utasításait, b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, c) ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni. 3. § 5. § 3939