Magyar Közlöny, 1995. november-december (99-114. szám)

1995-11-16 / 99. szám

995/99. szám MAGYAR KÖZLÖNY 9. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk — ideértve a kitöltet­ni csekket is —, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkár­­­a, kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a emutatóra szóló takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről­­állított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány; 10. arany: a színarany (az arany, amelynek finomsága­galább 995/1000), az arany pénzérme akkor is, ha már­incs forgalomban, valamint — aranytartalmára tekintet nlkül — a rúdarany, az aranytömb; 11. vagyoni érték: minden dolog, jog vagy szolgáltatás b­e nem értve a devizát, valutát és a belföldi fizetőeszközt melynek pénzben kifejezhető értéke van; 12. útiholmi: az 1964. évi 2. törvényerejű rendelettel hirdetett, a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló N­ew Yorkban, 1954. június 4-én kelt Egyezményben, illet­az Egyezményt kiegészítő jegyzőkönyvben és a vámtör­­nyben útiholmiként meghatározott tárgyak; 13. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, ál­lami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a köz­­isznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leány­­flalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági zsulat, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint a külön­­szabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkeres­­delmi tevékenységet folytató természetes személy, az yéni ügyvéd, a társas ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyé­­szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivői iroda; 14. szervezet: ha devizajogszabály másként nem rende­­­zik, a természetes személyen, a vállalkozáson és az NB-n kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladat - at vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az amot is; 15. külföldi vállalkozás: jogi formájától függetlenül úr­­szerűen gazdasági tevékenységet folytató külföldi szek­­lyű gazdasági egység; 16. külföldi szervezet: jogi formájától függetlenül üzlet­­;rű gazdasági tevékenységet nem folytató külföldi szek­­lyű egység, ideértve a külföldi államot is; 17. közvetlen vállalkozás: devizabelföldi részvételével épített, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalto­kban való részesedés, továbbá a devizabelföldi által a­gyi jog alapján létrehozott külföldi fiók; 18. nemzetközi gazdasági tevékenység: devizakülföldivel belföldön nem közvetlenül a személyes szükségletek elégítése körében — külön jogszabályban foglaltak fi­­ólombevételével végzett a) külkereskedelmi, ideértve a szállítmányozási, b) személyszállítási és árufuvarozási, c) postai és távközlési, i) utazásszervezői és -közvetítői, s) művészközvetítői,­­ hír- és műsorközlő tájékoztató, g) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szakta­nácsadói tevékenységet; 19. külföldi hivatalos vagy üzleti utazás: a vállalkozás, szervezet tevékenységével összefüggő, a Magyar Köztársa­ság határán kívüli olyan utazás, amelynek a felmerülő költségét teljes egészében vagy részben a vállalkozás, a szervezet vagy részben a meghívó devizakülföldi viseli; 20. kiküldött: az a természetes személy, aki belföldön történő — munkaviszonyon vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló — foglalkoztatásával vagy egyéni vállalkozóként a tevékenységével összefüggésben hivatalos vagy üzleti célból külföldre utazik; 21. külképviselet: a) a központi költségvetési szerv, • b) a vállalkozás, a 17. pontban foglaltak alá nem tartozó — a nemzetközi vízi és légi forgalmat lebonyolító társasá­gok menetjegy eladásait kivéve—vállalkozási tevékenysé­get nem végző tartósan külföldön lévő szervezeti egysége; 22. külföldön munkát végző, a kiküldöttként, az egyéni munkavállalóként vagy ösztöndíjasként külföldön tar­tózkodó devizabelföldi, valamint az 56. § a) pontjában, a 65. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak alkalma­zásában a vele külföldön közös háztartásban élő deviza­­belföldi házastársa és gyermeke. A külföldön munkát végzőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában nem minősül külföldnek a 3. pont b) alpontjában meg­határozott terület és devizakülföldinek a vámszabadte­rületi társaság, valamint a 85. § hatálya alá tartozó tár­saság; 23. saját tőke: a számvitelről szóló törvény meghatáro­zása szerint; 24. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény, a le­téti jegy, a kincstárjegy, valamint minden olyan sorozatban kibocsátott értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátá­sát elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hoza­mát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt idő­ben és módon megfizeti, illetve teljesíti; 25. elismert értékpapírpiac: a belföldi vagy külföldi tőzs­de, valamint az olyan belföldi vagy külföldi tőzsdén kívüli értékpapírpiac—beleértve az értékpapír-kereskedők szö­vetsége által szervezett telefonon keresztül lebonyolódó piacot is­­, a) amelyet hivatalosan elismertek abban az országban, ahol működik, 5835

Next