Magyar Közlöny, 1996. március-május (20-38. szám)

1996-03-20 / 20. szám

1996/20. szám MAGYAR KÖZLÖNY (5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésre bocsátott adatokat kizárólag arra a célra hasz­nálhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt. Aki feladat­körében vagy megbízásának teljesítése során banktitok bir­tokába jut, köteles azt — az adatkérés célja szerinti felhasz­nálás kivételével — időbeli korlátozás nélkül megtartani.” „(10) A (2) bekezdés A­) pontjában meghatározott szervek kötelesek a pénzintézethez intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések nyilvántartására, valamint az elren­delés és az adatkezelés rendjének meghatározására belső szabályzatot kidolgozni. Ebben rögzíteni kell azt is, hogy mely törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében, és mi­lyen indok alapján történhet az adatkérés.” 2. § (1) A Pit. 46/A. §-ának (4) bekezdése helyébe lépő új (7) bekezdés az alábbiak szerint módosul: „(7) A pénzintézet az (1)—(3) és (6) bekezdésben fog­lalt esetekben az adatok kiszolgáltatását — titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tagadhatja meg.” (2) A Pst. 46/A. §-ának (5) bekezdése helyébe lépő új (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(8) A (2) bekezdés e) és d) pontja, valamint a (6) bekezdés alapján történő adatátadásról a pénzintézet az érintett ügy­felet nem tájékoztathatja.” 3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti: a) a Pst. 47. §-a (1) bekezdésének g) pontja, b) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. számú mellékletének D/5. pontja, valamint c) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazga­tásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-a (2) bekezdésének d) pontja és a 211. §-ának (8) bekezdése. (2) A Pst. 15. §-a 1996. július 1-jén hatályát veszti. Göncz Árpád s. k., Dr. Gál Zoltán s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke 1996. évi XIII. törvény a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december 15-én létrejött Egyezmény és az Egyezmény 13. Cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyv kihirdetéséről* 1. § Az Országgyűlés a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december * A törvényt az Országgyűlés az 1996. március 5-i ülésnapján fogadta el. 931 15-én létrejött Egyezményt és az Egyezmény 13. Cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyvet e tör­vénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyző­könyv megerősítéséről szóló okirat 1995. június 2-án került letétbe helyezésre a Svéd Királyság Kormányánál és a Magyar Köztársaság vonatkozásában az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv 1995. augusztus 2-án hatály­ba lépett.) 2. § Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő: „Egyezmény a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében Az ebben az Egyezményben részes államok, lévén egyút­tal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részt vevő államai, tudatában ama kötelezettségüknek, hogy vitáikat békés úton rendezzék, amint azt az Egyesült Nemzetek Alapok­mánya 2. Cikkének (3) bekezdése és 33. Cikke előírja, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy semmiképpen sincs szándékukban gyengíteni más létező intézményeket vagy mechanizmusokat, ideértve a Nemzetközi Bíróságot, az Emberi Jogok Európai Bíróságát, az Európai Közösségek Bíróságát és az Állandó Választott Bíróságot; megerősítve ünnepélyes vállalásukat, hogy vitáikat békés úton rendezzék, és azt az elhatározásukat, hogy mechaniz­musokat fejlesszenek ki a részt vevő államok közötti viták rendezése végett; emlékeztetve arra, hogy valamennyi EBEÉ alapelv és kötelezettségvállalás teljes megvalósítása egymagában is lényeges eleme az EBEÉ-ben részt vevő államok közötti viták megelőzésének; érdekeltek lévén abban, hogy előmozdítsák és megerősít­sék különösképpen a viták békés rendezésének vallettai szakértői értekezletén elfogadott jelentésben foglalt és az EBEÉ részt vevő államai külügyminisztereinek tanácsa Berlinben, 1991. június 19-én és 20-án tartott ülésén hely­benhagyott kötelezettségvállalásokat, megállapodtak a következőkben: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cikk A Bíróság létesítése Békéltető és Választott Bíróság létesül avégből, hogy békéltetés útján és adott esetben választott bírói döntés útján rendezze azokat a vitákat, amelyeket a jelen Egyez­mény rendelkezéseinek megfelelően elébe terjesztenek.

Next