Magyar Közlöny, 1996. március-május (20-38. szám)
1996-03-20 / 20. szám
1996/20. szám MAGYAR KÖZLÖNY (5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésre bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt. Aki feladatkörében vagy megbízásának teljesítése során banktitok birtokába jut, köteles azt — az adatkérés célja szerinti felhasználás kivételével — időbeli korlátozás nélkül megtartani.” „(10) A (2) bekezdés A) pontjában meghatározott szervek kötelesek a pénzintézethez intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések nyilvántartására, valamint az elrendelés és az adatkezelés rendjének meghatározására belső szabályzatot kidolgozni. Ebben rögzíteni kell azt is, hogy mely törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében, és milyen indok alapján történhet az adatkérés.” 2. § (1) A Pit. 46/A. §-ának (4) bekezdése helyébe lépő új (7) bekezdés az alábbiak szerint módosul: „(7) A pénzintézet az (1)—(3) és (6) bekezdésben foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását — titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tagadhatja meg.” (2) A Pst. 46/A. §-ának (5) bekezdése helyébe lépő új (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(8) A (2) bekezdés e) és d) pontja, valamint a (6) bekezdés alapján történő adatátadásról a pénzintézet az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.” 3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti: a) a Pst. 47. §-a (1) bekezdésének g) pontja, b) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. számú mellékletének D/5. pontja, valamint c) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-a (2) bekezdésének d) pontja és a 211. §-ának (8) bekezdése. (2) A Pst. 15. §-a 1996. július 1-jén hatályát veszti. Göncz Árpád s. k., Dr. Gál Zoltán s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke 1996. évi XIII. törvény a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december 15-én létrejött Egyezmény és az Egyezmény 13. Cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyv kihirdetéséről* 1. § Az Országgyűlés a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december * A törvényt az Országgyűlés az 1996. március 5-i ülésnapján fogadta el. 931 15-én létrejött Egyezményt és az Egyezmény 13. Cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat 1995. június 2-án került letétbe helyezésre a Svéd Királyság Kormányánál és a Magyar Köztársaság vonatkozásában az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv 1995. augusztus 2-án hatályba lépett.) 2. § Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő: „Egyezmény a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében Az ebben az Egyezményben részes államok, lévén egyúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részt vevő államai, tudatában ama kötelezettségüknek, hogy vitáikat békés úton rendezzék, amint azt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 2. Cikkének (3) bekezdése és 33. Cikke előírja, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy semmiképpen sincs szándékukban gyengíteni más létező intézményeket vagy mechanizmusokat, ideértve a Nemzetközi Bíróságot, az Emberi Jogok Európai Bíróságát, az Európai Közösségek Bíróságát és az Állandó Választott Bíróságot; megerősítve ünnepélyes vállalásukat, hogy vitáikat békés úton rendezzék, és azt az elhatározásukat, hogy mechanizmusokat fejlesszenek ki a részt vevő államok közötti viták rendezése végett; emlékeztetve arra, hogy valamennyi EBEÉ alapelv és kötelezettségvállalás teljes megvalósítása egymagában is lényeges eleme az EBEÉ-ben részt vevő államok közötti viták megelőzésének; érdekeltek lévén abban, hogy előmozdítsák és megerősítsék különösképpen a viták békés rendezésének vallettai szakértői értekezletén elfogadott jelentésben foglalt és az EBEÉ részt vevő államai külügyminisztereinek tanácsa Berlinben, 1991. június 19-én és 20-án tartott ülésén helybenhagyott kötelezettségvállalásokat, megállapodtak a következőkben: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cikk A Bíróság létesítése Békéltető és Választott Bíróság létesül avégből, hogy békéltetés útján és adott esetben választott bírói döntés útján rendezze azokat a vitákat, amelyeket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően elébe terjesztenek.