Magyar Közlöny, 1996. december (108-117. szám)

1996-12-11 / 108. szám

1996/108. szám MAGYAR KÖZLÖNY e) a kincstári vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek viselését (ideértve az adó-, vám-, társadalombiztosítási és egyéb, az államháztartás alrendszerei számára teljesítendő fizetési kötelezettséget is), e) a kincstári vagyonnal való gazdálkodást, vállalkozást (ideértve vagyon­gazdasági társaság, közhasznú társaság használatába adását vagyoni hozzájárulásként, mellékszol­gáltatásként), g) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti, a kincstári vagyonnal összefüggő könyvvezetési és beszá­moló készítési kötelezettségek teljesítését, h) a kincstári vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését, i) a központi költségvetést megillető — a kincstári va­gyon vagyonkezeléséből származó — befizetések teljesíté­sét, a kincstári vagyonnal történő elszámolást, j) a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogsza­bályok alapján fennálló egyéb jogok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését kell érteni. (5) E kormányrendelet alkalmazásában értékesítés: a­­ kincstári vagyonnak az állam tulajdonából bármely jogcí­­­­mén, visszterhesen más személy tulajdonába kerülése. (6) Vagyonkezelési szerződésnek a KVI és a vagyonke­zelő közötti írásbeli megállapodás minősül. (7) Ellenérték: a kincstári vagyonra vonatkozó vagyon­kezelői jog megszerzéséért, illetve gyakorlásáért meghatá­rozott rendszerességgel, vagy egy alkalommal fizetendő —­­ a vagyonkezelési szerződésben megállapított — összeg, illetve pénzben kifejezhető, vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenység végzése, ideértve különösen a kincstári vagyonhoz tartozó ingatlanon végzett felújítást, állagvédelmet, pótlólagos beruházást, a kincstári ingatlan hasznosítása, jövedelemszerző tevékenység céljára történő felhasználása érdekében. 3. § A vagyonkezelés olyan vagyongazdálkodási tevékeny­ség, amelynek célja az állami feladatellátás — ezen belül a központi költségvetési szervek működési feltételeinek — hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése. 4. § A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gon­dossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége meg­szegésével okozott kárért a Magyar Államnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A vagyonkezelői jog, a kijelölés 5. § (1) Vagyonkezelői jog keletkezik: a) a 2. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti központi költségvetési szervek vonatkozásában az ott meghatáro­zott vagyonkörre nézve, törvény alapján, b) a vagyonkezelési szerződés megkötésével, ideértve a 11. § (1) bekezdésében megjelölt megállapodást is, c) ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, a vagyonkezelőt azonban a vagyon­kezelői szerződés megkötésének időpontjától kezdve meg­illetik vagyonkezelői jogai, és terhelik kötelezettségei. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a központi költségvetési szervek esetében vagyonkezelési szerződés megkötésére csak az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történő kijelölést követően kerülhet sor. (3) Központi költségvetési szerv kijelölése útján akkor indokolt a vagyonkezelésről gondoskodni, amennyiben az állami feladat ellátásához, a központi költségvetési szerv működéséhez szükséges kincstári vagyont kell kezelni. (4) A vagyonkezelői jog keletkezésének napja az (1) be­kezdés c) pontjában és a 22. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel a vagyonkezelési szerződésben meghatározott idő­pont. 6. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, vagy a szerződés fel­mondásával, b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, c) a vagyonkezelő halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve társasági részesedés esetén a gazdasági társaság vagy a közhasznú társaság jogutód nél­küli megszűnésével, e) a vagyonkezelői jog átruházásával, f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. (2) A felmondási idő a felek eltérő rendelkezése hiányá­ban: a) rendes felmondás esetén 6 hónap, b) rendkívüli felmondás esetén — a (6) bekezdésben foglalt kivétellel — 2 hónap. (3) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a va­gyonkezelő a kincstári vagyonban kárt okoz, vagy magatar­tása közvetlenül károkozással fenyeget. 6075

Next