Magyar Közlöny, 1997. november-december (103-111. szám)

1997-11-21 / 103. szám, 1. kötet

7300 MAGYAR KÖZLÖNY 1997/103. szám figyelembe véve, hogy a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális kereskedelme veszélyt jelent a közegész­ség számára, figyelembe véve az áruk behozatala vagy kivitele során esedékes vámok, adók és egyéb illetékek pontos kiszabásának és beszedésének, valamint a tiltó, korlátozó és ellenőrző rendelkezések megfelelő végrehajtásának fontosságát, meggyőződve arról, hogy a vámjogszabályokat sértő cse­lekmények megakadályozása, valamint az importra és ex­portra vonatkozó vámok és adók pontos beszedése érde­kében tett erőfeszítéseket a vámhatóságaik közötti együtt­működés révén hatékonyabbá lehet tenni, az alábbiakban állapodtak meg: Meghatározások 1. Cikk A jelen Egyezmény értelmében az alábbi kifejezéseket kell alkalmazni: 1. a „vámjogszabályok” — az áruk és fizetőeszközök behozatalára, kivitelére és átvitelére vonatkozó, a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság területén érvényes rendelkezéseket jelentik, akár a vámhatóságok által alkal­mazott vámokra, adókra vagy egyéb költségekre, akár tiltó, korlátozó vagy ellenőrző intézkedésekre vonatkoznak; 2. a „vámhatóság” — a Magyar Köztársaságban, a Vám- és Pénzügyőrség, a Lengyel Köztársaságban, a Központi Vámigazgatás Elnöksége; 3. a „vámok” — az áruk importjára és exportjára vonat­kozó vámok, adók és egyéb díjak; 4. „megkereső hatóság” — az a vámhatóság, amely vám­ügyekben történő segítségnyújtást kér; 5. „megkeresett hatóság” — az a vámhatóság, amelyhez a vámügyekben történő segítségnyújtásra vonatkozó kérés érkezik; 6. A „jogszabálysértés” — bármilyen vámjogszabálysér­tés, valamint ilyen jogszabálysértés kísérlete. Az Egyezmény hatálya 2. Cikk 1. A vámhatóságok a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban a) intézkedéseket tesznek az áruforgalom megkönnyí­tése és meggyorsítása érdekében; b) együttműködnek és segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok megsértésének megelőzése, felderítése és az eljárás lefolytatása érdekében; c) megkeresés alapján segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok alkalmazásában és végrehajtásában használható információk átadásával; d) együttműködnek az új vámeljárások kutatásában, fejlesztésében és alkalmazásában, valamint a vámtisztvise­lők képzése és szakmai gyakorlata terén, valamint más, közös erőfeszítéseket igénylő ügyekben; és e) törekednek a vámeljárások harmonizálására és egy­szerűsítésére. 2. A jelen Cikk b) és c) albekezdéseiben említett segít­ségnyújtás bírói, adminisztratív vagy más eljárások céljaira is történhet. 3. A jelen Egyezmény keretei közötti kölcsönös segít­ségnyújtás a megkeresett hatóság Államának területén ha­tályban lévő jogszabályokkal összhangban, hatáskörén be­lül és lehetőségei szerint történik. Szükség esetén, a meg­keresett hatóság intézkedhet másik, illetékes hatóság általi segítségnyújtásról az Államának területén hatályban lévő jogszabályokkal összhangban. 4. A jelen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet oly mó­don értelmezni, hogy az korlátozza a két Állam között jelenleg érvényes kölcsönös segítségnyújtást. Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás formái 3. Cikk 1. A vámhatóságok, saját kezdeményezésre vagy megke­resés alapján, átadják egymásnak a jelen Egyezmény ren­delkezései szerint szükséges információkat. 2. A vámhatóságok: a) kicserélik a tevékenységükkel és vámtechnikáikkal kapcsolatos tapasztalataikat, és információkat adnak át egymásnak a vámjogszabályok megsértésének új eszközei­ről és módszereiről; b) tájékoztatják egymást a vámjogszabályaikban törté­nő lényeges változásokról, és a fejlett vámellenőrzési be­rendezésekről, valamint megvitatják a közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. 4. Cikk 1. A vámhatóságok, saját kezdeményezésre vagy meg­keresésre, megadnak egymásnak minden olyan informá­ciót, amely elősegítheti a) a vámok, adók és egyéb díjak pontos kiszabását, különösen a vámérték pontos megállapítását és az áruk tarifális osztályozását; b) a behozatali, kiviteli és átviteli korlátozások és tilal­mak, valamint a vám-, adó- és más díjak alóli mentességek pontos alkalmazását; e) a származási szabályok pontos alkalmazását. 2. Amennyiben a megkeresett hatóság nem rendelke­zik a kért információval, azt az Államában érvényes jogszabályoknak megfelelően beszerzi, mintha saját ne­vében járna el.

Next