Magyar Közlöny, 1998. december (117-122. szám)

1998-12-24 / 117. szám

7800 MAGYAR KÖZLÖNY 1998/117. szám 3. § A Ttv. 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A titokbirtokos szerv vezetője) ,ji) Államtitoknak vagy az 5/B. § (2), (3) és (4) bekez­déseiben szereplő nemzetközi szerződést kihirdető tör­vényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdemé­nyezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását.” 4. § Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak­atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásáról, és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-a hatálybalépésének napján lép hatályba. Ezzel egy­idejűleg hatályát veszti a Ttv. 5. §-a és az azt megelőző alcím. 5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmére vonatko­zó eljárási szabályokat rendeletben szabályozza. 6. § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvání­totta, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötele­zettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot — az adatfajták meg­határozásával — törvény” 7. § Az Atv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését — a nemzetközi szerződés alapján keletkezett minősített adatok kivételével — indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés meg­szüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságá­nak megállapítása iránt a minősítő 30 napon belül a Fővá­rosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgya­láson soron kívül jár el.” Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke 1998. évi LXXXI. törvény az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény módosításáról* 1. § Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Obt.) címe a következő címre változik: tvAz olimpiai járadékról” 2. § Az Obt. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § Az, a Magyarországon állandó lakással rendelkező magyar állampolgár, aki a nyári vagy a téli olimpiai játé­kokon akár egyéni számban, akár csapattagként első, má­sodik vagy harmadik helyezést ért el (olimpiai érmes), 35. életévének betöltését követő év január 1-jétől kezdő­dően élete végéig olimpiai járadékra jogosult.” 3. § Az Obt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) Az első helyezést elérő olimpiai érmes járadé­kának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi átlag­­keresetének megfelelő összeg. (2) A második helyezést elérő olimpiai érmes járadéká­nak mértéke az (1) bekezdésben meghatározott járadék 60%-ának megfelelő összeg. (3) A harmadik helyezést elérő olimpiai érmes járadé­kának mértéke az (1) bekezdésben meghatározott járadék 40%-ának megfelelő összeg.” 4. § Az Obt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § Az első helyezést elérő olimpiai érmes özvegye élete végéig a járadék fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult, feltéve, hogy az első helyezést elérő olimpiai érmes halálakor vele közös háztartásban élt.” 5. § Az Obt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § Az olimpiai érmes az 1. §-ban meghatározottak szerinti legjobb eredménye után a 2. § (1), (2) vagy (3) be­kezdésében meghatározott járadék egyszeri igénylésére jo­gosult.” 6. § Az Obt. a következő 5/B. §-sal egészül ki: ,,5/B. § E törvény alkalmazásában olimpiai érmesnek minősül az, a Magyarországon állandó lakással rendelkező magyar állampolgár is, aki akár egyéni számban, akár csa­pattagként első, második vagy harmadik helyezést ért el a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megren­dezett „A” kategóriás nemzetközi versenyeken.” * A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el.

Next