Magyar Közlöny, 1999. május (38-47. szám)
1999-05-03 / 38. szám
1999/38. szám MAGYAR KÖZLÖNY Környezetanalitika és környezetvédelem 25—30%. A környezetanalitika célja és módszerei: dozimetria, nukleáris környezetvédelem. Pedagógia 10—15%. Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések. 6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze. 6.1. A szakdolgozat A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére. 6.2. A záróvizsga 6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei A tantervben előírt feltételek teljesítése: — 2 gyakorlati jegy, 1 beszámoló, 11 kollokvium, — 124 kredit megszerzése, — bíráló által elfogadott szakdolgozat. 6.2.2. A záróvizsga részei A záróvizsga három részből áll: — egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából kötelező tárgyak: - Az atmoszféra fizikája - A litoszféra fizikája és kémiája - választható tárgyak: - a tantervben szereplő bármely tárgy vagy tárgyak, amelyek összes kreditjeinek száma legalább 18. A kötelező és választható tárgyak nem fedhetik egymást. — a szakdolgozat megvédéséből. 6.2.3. A záróvizsga eredménye A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga. 3. számú melléklet a 21/1999. (V 3.) OM rendelethez A statisztikus fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei 1. A képzési cél Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A statisztikus fizika új, dinamikusan fejlődő területeinek bemutatása, illetve az ezekhez kapcsolódó számítógépes kísérletek és gyakorlatok elvégzése révén a tanár olyan új képességek birtokába jut, melyek lehetővé teszik számára a számítógépes kísérletek középiskolai oktatásban történő felhasználását, illetve a statisztikus módszerek, számítógépes modellek fizikán túlnyúló alkalmazásainak bemutatását. 2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése Statisztikus fizika szakirányú szakos tanár. 3. A képzésben résztvevők köre A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör. 4. A képzési idő Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra. 4.1. E melléklet alkalmazásában a tanóra, a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő. 5. A képzés főbb tanulmányi területei Klasszikus statisztikus fizika 25—30%. Ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése: termodinamika, kinetikus gázelmélet, statisztikus mechanika, lineáris jelenségek, sztochasztikus és in- f formációelméleti alapok. 2677