Magyar Közlöny, 1999. december (121-127. szám)

1999-12-24 / 121. szám

8112 MAGYAR KÖZLÖNY 1999/121. szám (4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) érté­kesítését követően 60 napon belül tájékoztatást ad a pénz­ügyminiszter számára a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről a felhasználás célját megnevezve. (5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruhá­zási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonke­zelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértéke­sítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az in­gatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével — legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig — az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcím­csoportjainak kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemel­heti. (6) A központi költségvetési szerv a használatában, il­letve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feles­legessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készle­teket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-ha­­tárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értéke­sítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével — amennyiben azt nem tervezték meg — az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben nö­velhetők. (7)­­ Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 50 000 forint. (8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forga­lomképes részeit — a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján — határozatával ingyene­sen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkor­mányzat tulajdonába adja. 9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel — kivéve, ha törvény másként rendelkezik — a központi költségvetés közpon­tosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatáro­zott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként — de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig — saját hatáskörében­­dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoz­tatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50%-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter hozzájá­rulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó mű­emlékekre fordítható. Erről a KVI a kincstári vagyonért felelős minisztert félévente tájékoztatja. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszá­molási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredmé­nyének 82%-át használhatja fel — a (2) bekezdésben fog­lalt kivétellel — a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés közpon­tosított bevételét képezi. (2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a köz­ponti költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban megha­tározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni. 11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül a) az intézményi ellátás díja, b) az alkalmazottak térítése, c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellen­őrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevéte­lek, d) az illetékjellegű bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költ­ségvetés központosított bevételét képezi. (2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből, b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből keletkezett. (3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni. 12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei — kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történő átalakulásukig a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábort, a nemzeti sportuszodákat — a (2) bekezdés­ben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig — kincstári vagyon utáni részesedés címén — a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

Next