Magyar Közlöny, 1999. december (121-127. szám)
1999-12-24 / 121. szám
8112 MAGYAR KÖZLÖNY 1999/121. szám (4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) értékesítését követően 60 napon belül tájékoztatást ad a pénzügyminiszter számára a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről a felhasználás célját megnevezve. (5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével — legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig — az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcímcsoportjainak kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti. (6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével — amennyiben azt nem tervezték meg — az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők. (7) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 50 000 forint. (8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit — a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján — határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja. 9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel — kivéve, ha törvény másként rendelkezik — a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként — de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig — saját hatáskörébendönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50%-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter hozzájárulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékekre fordítható. Erről a KVI a kincstári vagyonért felelős minisztert félévente tájékoztatja. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni. 11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül a) az intézményi ellátás díja, b) az alkalmazottak térítése, c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek, d) az illetékjellegű bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből, b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből keletkezett. (3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni. 12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei — kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történő átalakulásukig a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábort, a nemzeti sportuszodákat — a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig — kincstári vagyon utáni részesedés címén — a központi költségvetés központosított bevételét képezi.