Magyar közlöny, 2000. november (108-117. szám)

2000-11-03 / 108. szám

6750 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/108. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2000. évi CIX. törvény az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény módosításáról* 1. § Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program keretdokumentumának tör­vénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Keretdokumentum végrehajtásáért a Kormány felelős. (2) A Keretdokumentum végrehajtásával kapcsolatos tervező és koordinációs feladatokat az ügykör szerint érin­tett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetői­vel együttműködve a honvédelmi miniszter, a külügymi­niszter és a belügyminiszter végzi. A „Békepartnerség” programban vállalt kötelezettségeik anyagi fedezetét az érintett minisztériumok a költségvetésükben tervezik, a hatályos jogszabályok alapján beszámolnak az elvégzett feladatokról és az előirányzatok felhasználásáról.” 2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Törvény 3. §-a, 4. §-ának (3) bekezdése, 5., 6. és 8. §-a, valamint a Törvény módosításáról szóló 1997. évi XCI. törvény. Mádl Ferenc s. k„ Dr. Áder János s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke 2000. évi CX. törvény a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról** Az Országgyűlés a joghatóságra, valamint a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó hazai jogszabályoknak az európai jogfejlődés fő irányaira * A törvényt az Országgyűlés a 2000. október 17-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyűlés a 2000. október 17-i ülésnapján fogadta el, tekintettel történő korszerűsítése érdekében az alábbi tör­vényt alkotja: I. Fejezet A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ 1979. ÉVI 13. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET MÓDOSÍTÁSA 1. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tör­vényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmtvr.) IX. Fejezete helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „IX. Fejezet JOGHATÓSÁG Általános joghatóság 54. § (1) Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózko­dási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak jogha­tóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. (2) Több alperes együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, amennyiben leg­alább az alperesek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve, hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezett­ség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg ha­ a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek. (3) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartóz­kodási helyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartóz­kodási helye belföldön van. (4) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatóság­gal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is. Különös joghatóság 55. § Szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. E § alkalmazásában teljesítési hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek; ilyen kikö­tés hiányában a) áruk adásvételére irányuló szerződés esetében az a hely, ahol az adásvétel tárgyát át kell adni; b) olyan szerződés esetében, amelynek tárgyát valamely tevékenységnek az elvégzése képezi, az a hely, ahol a tevé­kenységet a szerződés szerint el kell végezni; c) egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz. 56. § (1) Tartási kötelezettségből eredő jogvita esetén eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Next