Magyar közlöny, 2000. november (108-117. szám)
2000-11-03 / 108. szám
6750 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/108. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2000. évi CIX. törvény az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény módosításáról* 1. § Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Keretdokumentum végrehajtásáért a Kormány felelős. (2) A Keretdokumentum végrehajtásával kapcsolatos tervező és koordinációs feladatokat az ügykör szerint érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter és a belügyminiszter végzi. A „Békepartnerség” programban vállalt kötelezettségeik anyagi fedezetét az érintett minisztériumok a költségvetésükben tervezik, a hatályos jogszabályok alapján beszámolnak az elvégzett feladatokról és az előirányzatok felhasználásáról.” 2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Törvény 3. §-a, 4. §-ának (3) bekezdése, 5., 6. és 8. §-a, valamint a Törvény módosításáról szóló 1997. évi XCI. törvény. Mádl Ferenc s. k„ Dr. Áder János s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke 2000. évi CX. törvény a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról** Az Országgyűlés a joghatóságra, valamint a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó hazai jogszabályoknak az európai jogfejlődés fő irányaira * A törvényt az Országgyűlés a 2000. október 17-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyűlés a 2000. október 17-i ülésnapján fogadta el, tekintettel történő korszerűsítése érdekében az alábbi törvényt alkotja: I. Fejezet A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ 1979. ÉVI 13. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET MÓDOSÍTÁSA 1. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmtvr.) IX. Fejezete helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „IX. Fejezet JOGHATÓSÁG Általános joghatóság 54. § (1) Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. (2) Több alperes együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, amennyiben legalább az alperesek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve, hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek. (3) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartózkodási helyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (4) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is. Különös joghatóság 55. § Szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. E § alkalmazásában teljesítési hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek; ilyen kikötés hiányában a) áruk adásvételére irányuló szerződés esetében az a hely, ahol az adásvétel tárgyát át kell adni; b) olyan szerződés esetében, amelynek tárgyát valamely tevékenységnek az elvégzése képezi, az a hely, ahol a tevékenységet a szerződés szerint el kell végezni; c) egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz. 56. § (1) Tartási kötelezettségből eredő jogvita esetén eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.