Magyar közlöny, 2001. április (40-49. szám)

2001-04-05 / 40. szám

2001/40. szám MAGYAR KÖZLÖNY q) a szénsavas italok palackjára és dobozára; r) az ital szállítására és árusítására használatos edényre, amelynek PS x V szorzata legfeljebb 500 bar x liter, és leg­nagyobb megengedhető nyomása legfeljebb 7 bar; s) az ADR Megállapodás, a RID Szabályzat, az IMDG- kódex és az ICAO Műszaki Utasítások hatálya alá tartozó berendezésre; t) a melegvíz-fűtőrendszerhez tartozó fűtőtestre és cső­vezetékre; u) a folyadék töltetű edényre, ha gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar; v) a robbanásveszélyes környezetben való rendeltetés­­szerű használatra tervezett olyan helyhez kötött vagy moz­gatható készülékekre, amelyek önmagukban vagy egy­mással kombinálva energia előállítására, átvitelére, tárolá­sára, mérésére, szabályozására és átalakítására, valamint anyagfeldolgozásra szolgálnak, és saját potenciális gyújtó­­forrással rendelkeznek, és ezáltal robbanást okozhatnak, valamint azokra az önállóan forgalmazott védőrendszerekre, amelyek a kezdődő robbanást azonnal megállítják, illetve a robbanási területet korlátozzák. E berendezéscsoportba tartoznak azok a biztonsági és irányítástechnikai eszközök is, amelyek a robbanásveszélyes területen kívül helyez­kednek el, azonban a készülékek és védőrendszerek bizton­ságos működéséhez szükségesek.­­ 3. § (1) AIV. fejezet tartalmazza a sorozatban gyártott egy­szerű nyomástartó edényekre vonatkozó rendelkezéseket. (2) Nem vonatkoznak a IV. fejezet rendelkezései a) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelye­ket kizárólag a nukleáris technika területén használnak, és amelyek sérülése esetén radioaktív anyag szabadulhat ki; b) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyek kizárólag vízi vagy légi közlekedési jármű hajtására szük­ségesek vagy speciális felszerelésükhöz tartoznak; c) a tűzoltó készülékekre, és d) a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM ren­delet hatálya alá tartoznak. Fogalommeghatározások 4. § E rendelet alkalmazásában 1. Nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek). a) Edény, nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat. b) Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, csőkompenzá­tor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő. c) Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen: — a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa, törő- vagy nyíróelem és vezérelt túlnyomásvédelmi berendezés); — a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályo­zó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezá­rásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérséklet- vagy szintkapcsoló, valamint biztonsági, mérő és szabályozó ké­szülék). d) Nyomástartó tartozék: üzemeltetési feladattal és nyo­mástartó házzal rendelkező szerelvény. 2. Nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot. 3. Egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban: egysze­rű edény): minden olyan levegő vagy nitrogén befogadására szolgáló hegesztett edény, amelynek belső túlnyomása nagyobb, mint 0,5 bar, és nincs kitéve tüzelés hatásának, továbbá a nyomással igénybe vett alkotórészei és csatlakozásai ötvözetlen minőségi acélból, ötvözetlen alumíniumból vagy öregedésálló alumíniumötvözetekből készülnek; és — az edény a domború és/vagy sík fenekekkel lezárt körhen­ger, amennyiben a két fenék és a hengeres rész forgástengelye közös, vagy a két közös forgástengelyű, kifelé domború fenék­ből készül, és — az edény legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 30 bar, és e nyomásból és a térfogatából képzett PS x V szorzat legfeljebb 10 000 bar x liter, és — a legkisebb üzemi hőmérséklet nem kisebb, mint —50 °C és a legnagyobb üzemi hőmérséklet acéledények esetében legfeljebb 300 °C, az alumíniumból vagy alumí­niumötvözetből készült edények esetén legfeljebb 100 °C. 4. Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyo­más. (A vákuum negatív értékű nyomás.) 5. Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legna­gyobb nyomás, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg, és amelyre a berendezést méretezték, értéke a szoká­sos üzemi feltételek közötti legnagyobb üzemi nyomással megegyezik. 6. Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/leg­­nagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a gyártó mé­retezte. 7. Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát — az első 2565

Next