Magyar közlöny, 2001. december (154-159. szám)

2001-12-25 / 154. szám

végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, illetőleg befektetési alapkezelési tevékenységére; e) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendel­kező befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató határon át történő szolgáltatás nyújtásra; f) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre; g) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendel­kező befektetési alapkezelő határon át történő szolgáltatás nyújtásra; h) a Magyar Köztársaság területén végzett tőzsdei tevé­kenységre; i) a Magyar Köztársaság területén végzett elszámoló­házi és központi értéktári tevékenységre; j) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendel­kező tőzsde, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra; k) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra; l) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meg­határozott felügyeleti tevékenységre; m) a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e törvény szerinti felügyele­tére. 2. § Nem tartozik a törvény hatálya alá a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala; b) a befektetési szolgáltatónak nem minősülő befektető által kizárólag saját számlára, a saját vagyon kockázatára folytatott befektetési tevékenység­­et a kizárólag az anyavállalat és leányvállalat között, illetve az anyavállalat egyéb leányvállalatai javára folyta­tott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szol­gáltatási tevékenység, kivéve, ha azt befektetési szolgáltató végzi; d) a kibocsátó által befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül saját számlára, a saját vagyon kockázatára saját kibocsátású értékpapírjára kötött — forgalomba hozatal­nak nem minősülő — adásvételi szerződés. 3. § (1) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. tekintetében a 91—97. §, a 106—107. §, a 172. §, a 175—181. §, 199. §-ának (1) bekezdését, valamint a 399—406. § rendel­kezéseit nem kell alkalmazni. (2) Fióktelep formájában működő befektetési vállal­kozás, illetve árutőzsdei szolgáltató tekintetében a 98. §, a 106—107. §, a 179. §, a 355. §, valamint a 356—357. §, fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő te­kintetében a 355. §, valamint a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó részét, fióktelep formájá­ban működő tőzsde tekintetében a 307—310. §, a 355. §, valamint a 356—357. §, fióktelep formájában működő el­számolóház tekintetében a 342. §, a 355. §, valamint a 356—357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. II. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza. 5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 1. adagolt kibocsátás, hitelviszonyt megtestesítő érték­papír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az érték­papírok lejárati időpontja azonos; 2. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet ese­tén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meg­hirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről; 3. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott fogalom; 4. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott felté­telek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beér­kezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek; 5. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; 6. ám: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosít­ható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt; 7. befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befek­tetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; 8. befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek meg­felelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elvei­hez igazodó adásvétele; 9. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevé­kenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság; 10. befektetési alap letétkezelési tevékenység: az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénz­ügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményes­ként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának — ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is —, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befek­tetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok ki­fizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcso­latos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi.

Next