Magyar közlöny, 2002. január-február (1-17. szám)

2002-01-07 / 1. szám

2002/1. szám MAGYAR KÖZLÖNY c) — az e törvényben meghatározott kivételekkel — büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, d) a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, ki­véve a Negyedik Részben, valamint a XXVIII. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét. (4) A Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat), kivéve a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban — a vád szerinti minősítésnek megfelelően — nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselek­mény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. (5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság sza­bálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás — a szabály­­sértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási el­járás lefolytatása előtt — nem indítható.” 4. § A Be. 9. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzet­közi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy — ha a magyar nyelvet nem ismeri — az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. (3) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondosko­dik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta.” 5. § (1) A Be. 13. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Másodfokon jár el) ,,c) ha e törvény az ítélőtábla határozata elleni fellebbe­zést lehetővé teszi, a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla ha­táskörébe tartozó ügyekben.” (2) A Be. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e­z a következő (4) bekezdéssel egé­szül ki: „(3) Az e törvényben meghatározott esetekben az első fokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósá­gi titkár is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e tör­vényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni. (4) Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül — a bíró irányítása és felügyelete mellett — bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárá­sára kell alkalmazni.” 6. § (1) ABe. 14. §-a (1)bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A helyi bíróság) ,,a) egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel.” (2) A Be. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A másodfokú bíróság, az ítélőtábla és — ha e tör­vény másképp nem rendelkezik —­ a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.” (3) A Be. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselek­mények esetén első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon a tanács egyik tagja az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács által kijelölt bíró.” 7. § A Be. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a) azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizen­öt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés ki­szabását is lehetővé teszi, valamint b) az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. Fejezet); c) az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. Fe­jezet); d) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlan­ságból elkövetett emberölés [Btk. 166. § (3) és (4) bek.], az újszülött megölése (Btk. 166/A. §), az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [Btk. 170. § (5) bek. és (6) bek. harmadik fordulata], az emberrablás (Btk. 175/A. §), az emberkeres­kedelem (Btk. 175/B. §), az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önren­delkezés elleni bűncselekmények (Btk. XII. Fejezet II. Cím); e) a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 211. §), az államtitok és a szolgálati titok megsértése (Btk. XV. Fejezet III. Cím), a hivatali bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet IV. Cím), a fogolyzendülés (Btk. 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 249/B. §), a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VII. és VIII. Cím); f) a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a bűnszervezetben rész­vétel (Btk. 263/C. §); g) a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technoló­giák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287. §), a bennfentes értékpapír-kereskedelem (Btk. 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), a pira­misjáték szervezése (Btk. 299/C. §), a pénzmosás (Btk. 303. §), a pénzhamisítás (Btk. 304. §) és a bélyeghamisítás (Btk. 307. §); h) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűn­­cselekmények.”

Next