Magyar közlöny, 2003. április (39-44. szám)
2003-04-18 / 39. szám
2003/39. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2. Szakmai tantárgyak Rendészet-vagyonvédelem, őrzés A biztonságszervező ismerte: — a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai eszközöket, módszereket és alkalmazási területeket, — az elektronikai és más elvű, korszerű védelem kiépítésének sajátosságait, főbb eszközeit, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésük szabályait, — a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit, — az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit, — egy átlagos nagyságú vállalat, intézmény rendészetivagyonvédelmi szervezetének felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit, — a vagyonvédelmi vagy biztonsági őrség szervezésének főbb szempontjait, — az őrszolgálatot ellátó személyek jogait, kötelezettségeit, ** — a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait, — a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét, — a személy- és vagyonvédelem, a rendészet területén illetékes hatóságokat, szervezeteket, a velük való együttműködés módozatait, — a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr, a személy- és vagyonőr, a rendész jogosultságai illetékessége közötti különbségeket, — a kriminológia és a kriminalisztika fogalmát, — a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban. A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja: — a személyvédelem megszervezésének módszereit, — a vagyonvédelmi őrkutyák tartásának szabályait, — a maroklőfegyverek, lőszerek, illetve egyéb kényszerítő eszközök használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait, — az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezési módját, — az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket (megbízó, megbízott, felelősség stb.), — az őrzést segítő távfelügyeleti továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket, — a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait, — a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét, — a rendészeti, személy- és vagyonvédelmi ellenőrzések módszereit, — a biztonságot növelő szolgálat ellátásának szabályait, — a konfliktuskezelést és a vezetés pszichológiáját, — a rendészetre, a személy- és vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat. A biztonságszervező legyen képes: — rendészeti, a személy- és vagyonvédelmi őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni, — nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására, — őrzési okmányokat, dokumentációkat készíteni, — a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni és a rendezvények lebonyolításában részt venni, — a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni, — a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája esetén) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni, a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni, — a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni, — biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni, — minősített időszakban helytállni, rendkívüli feladatok megoldásában öntevékenyen részt vállalni. Tűzvédelem A biztonságszervező ismerte: — a termodinamikai alapfogalmakat, — az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát, — az egyes oltóanyagokat, hatásmechanizmusokat, az égéskésleltetés módszereit, — a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők gázveszélyjelzők működési elveit, — a tűzjelző berendezések felépítését, — a gépjárműfecskendők, habbal, porral oltó, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb igénybevételi módját, — a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket, — a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását, — a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban, — a tűzveszélyesség jellemzőit, — az anyagok tűzveszélyességi osztályait, — a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket, — az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását, — a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét, az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit, 2837