Magyar közlöny, 2004. november-december (169-184. szám)

2004-11-15 / 169. szám

2004/169. szám MAGYAR KÖZLÖNY (3) Az Szja tv. 28. §-ának (7) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(7) Egyéb jövedelem a) a jog alapítása, átruházása vagy megszüntetése, a jog gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás el­lenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideért­ve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) értéket (összeget) meghaladó része, b) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása esetében a megszerzett bevételnek a joggyakorlás tárgya átruházása időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghala­dó része, csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingye­nes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) értékkel, c) vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetében a joggyakorlás tárgya megszerzése időpontjára megállapí­tott szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenér­téket meghaladó rész, csökkentve a jog megszerzésére for­dított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) ér­tékkel, d) a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, talál­mányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felme­rült költségeket meghaladó része, bármely esetben, kivéve, ha adókötelezettségének e tör­vény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.” (4) Az Szja tv. 28. §-a (8) bekezdésének felvezető szö­vege helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét köve­tően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adó­köteles jövedelmet a következők szerint kell megállapíta­ni: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értéke­lési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást (e rendelkezés alkalmazásá­ban a továbbiakban: bevétel) teljes egészében, míg a köte­lező várakozási időszak letelte évét követő” 6. § Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-1 500 000 forint 18 százalék, 1 500 001 forinttól 270 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 százaléka.” 7. § Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adó­bevallást helyettesítő elszámolásban, az adóhatóság adat­szolgáltatás alapján történő adómegállapítása során el­számolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (6) be­kezdésben meghatározott jogosultsági határt. (2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt össze­gét, az adójóváírás egyenlő az (1) bekezdés alapján meg­határozott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével. (3) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme nem haladja meg a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő jogosultsági határt, az adójóvá­írás - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az (1) be­kezdés szerint meghatározott összeg, növelve az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 1260 forinttal. (4) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a kiegészítő jogosultsági határt, de nem éri el az 1 302 400 forintot, az adójóváírás - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyenlő a (3) bekezdés szerint meghatározott összegnek a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 5 százalékát megha­ladó részével, de legalább az (1) bekezdés szerint megha­tározott összeggel. (5) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a­­ magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figye­lembe. (6) A jogosultsági határ az adóévre 1 350 000 forint. (7) A kiegészítő jogosultsági határ az adóévre 1 000 000 fo­rint.” 8. § (1) Az Szja tv. 38. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „Az összevont adóalap adóját adókedvezmény csök­kenti, amely az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú fel­­használásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szerep­lő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyó­sítási díj (e § alkalmazásában a továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg” (2) Az Szja tv. 38. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyé­be a következő rendelkezés lép: (A magánszemély nem veheti igénybe az adókedvez­ményt, ha) „a) az (1) bekezdésben a hitelintézet által igazolt összeg megfizetésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel, amely alapján e törvény külön rendelke­zése szerint nem keletkezik a kamatkedvezményből száz­ 13153

Next