Magyar Közlöny, 2010. január (1-11. szám)
2010-01-21 / 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY • 2010. évi 5. szám 1.4. A nők szegénységi kockázatának csökkentése Stratégiai irányok és célok: A női jövedelmi szegénységre, halmozott anyagi deprivácóra és a társadalmi kirekesztődés nemek szerinti különbségeire vonatkozó mérések módszertanának kidolgozása. Kutatás lehetőségének megteremtése a nők férfiakénál alacsonyabb keresetéből származó hátrányok feltárására, elsősorban a szociális ellátások területén. A nők és férfiak munkaerő-piacról való kilépésének átlagos életkorát a jelenlegihez képest 5 évvel szükséges megnövelni (EU iránymutatás). A gyermeküket egyedül nevelő szülők munkaerő-piaci pozíciójának megerősítése. A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, gyermeket vállaló fiatal roma nők életminősége javításának ösztönzése. A roma és nem roma nők közötti esélyegyenlőtlenség csökkentése az oktatás, foglakoztatás és egészségügy területén. A vidéken egyedül élő idős nők elszegényedése megakadályozásának ösztönzése. A migráns és a nemzetközi védelemben részesített nők (menekültek és oltalmazottak) munkaerő-piaci problémáinak feltárása, foglalkoztatási esélyeik javításának ösztönzése. 1.5. A nők és férfiak egészségi helyzetének javítása Stratégiai irányok és célok a nőket fokozottan veszélyeztető tényezők tekintetében: Az idős nők segítőkészségének mozgósítása, erőforrásaik hasznos felhasználása. Szervezett népegészségügyi szűréseken való részvételt ösztönző programok szervezése, továbbá az egyenlő hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű nők részére. A roma nők egészségi állapotának javítása célzott prevenciós programokkal. A mentálhigiénés szempontból veszélyeztetett nőcsoportok [egyedülálló idős nők, egyedülálló anyák, migráns, nemzetközi védelemben részesített nők (menekültek és oltalmazottak) stb.] helyzete javításának ösztönzése. A traumatizált, valamint a kínzás vagy embertelen bánásmód áldozatává vált nemzetközi védelemben részesített nők és leánygyermekek pszichoszociális és pszichoterápiás kezeléshez való hozzáférésének elősegítése. A rendszeres testmozgás, mint preventív, illetve fizikai és mentális értelemben egyaránt egészségmegőrző tevékenység széles körű népszerűsítése, illetve ösztönzése. Az egészségtudatos magatartás fejlesztése már gyermekkortól. Stratégiai irányok és célok a férfiakat fokozottan veszélyeztető tényezők tekintetében. A férfiak egyoldalú teljesítmény-, illetve munkaközpontú szemléletének megváltoztatása, a férfiak részvételének ösztönzése a gyermekgondozásban. Szervezett népegészségügyi szűréseken való részvételt ösztönző programok szervezése, továbbá az egyenlő hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű férfiak részére. Az egészségtudatos magatartás fejlesztése már gyermekkortól. Stratégiai irányok és célok mindkét nem tekintetében. A megelőzés gyakorlati megvalósítása és a szűrések szélesebb körre való kiterjesztése. A szűrővizsgálatok hatékonyságának növelése mindkét nem esetében. A szexuális felvilágosítás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata, a létező rendszerek integrálása, új eszközök kialakítása. A fogamzásgátlás módjainak szélesebb körű megismertetése, eszközeinek elérhetőbbé tétele, a hátrányos helyzetűek részére ingyenes hozzáférés biztosítása - tekintettel a családi életre nevelés szempontjaira is. Az egyedülálló nyugdíjas nők és férfiak részére speciális támogató szolgálat kialakítása, az önkéntes munka és az önsegítő-kortárs-segítő csoportok bevonásával (szellemi fejlesztő program). A célok eléréséhez szükséges mutatók: 15-64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátái iskolai végzettségi csoportok szerint 15-64 éves nők és férfiak munkanélküliségi rátái iskolai végzettségi csoportok szerint egy éven túli munkanélküliek aránya a 15-64 éves nők és férfiak között gazdasági aktivitási ráták nemenként és településtípusonként a 12 éven aluli gyermekkel rendelkező és nem rendelkező 25-49 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátái a roma nők foglalkoztatásban és képzésben való részvételének mutatói a migráns és menekült nők képzési és foglalkozási mutatói a nők és férfiak bruttó órakeresete közötti különbség százalékban