Magyar Krónika, 2015. július-december (2. évfolyam, 7-12. szám)
2015-08-01 / 8. szám
Ebben a díszítést sokszor a funkció elé helyező környezetalakítási szemléletben kapott kivételesen fontos helyet a százötven éve született Róth Miksa, aki magát legszívesebben üvegfestőnek nevezte, de tudjuk, hogy ennél sokkal több volt. Több volt, mert fiatalkori európai tanulmányútjai során olyan alapos historikus, művészettörténeti és stílusismeretekre tett szert, melyek felvértezettségével pályája során a kor magyar építészei legjobbjai, Ybl Miklós, Steindl Imre, Komor Marcell, Jakab Dezső, Alpár Ignác, Korb Flóris, Maróti Géza és mások igazi alkotóművészi partnerévé vált. S több volt, mert ugyan sok esetben vállalt tisztán kivitelezői feladatokat (akkor is mindig a legjobbak pl. Nagy Sándor vagy Körösfői Kriesch Aladár terveit megvalósítva), de komoly heraldikai, mitológiai ismeretek birtokában gyakran a tervezést is maga végezte, s több volt, mert az üveg alkalmazása mellett mozaikművészként is egyedülállót alkotott. Ráadásul azért is hervadhatatlanok mindkét területen az érdemei, mert a két, építészethez és belsőépítészethez egyaránt kapcsolódó műfajban - az üvegablakban és a falmozaikban - úttörő szerepet vállalt e nagy múltú, évezredes történelemmel bíró technikák felelevenítésével, megújításával s kora ízlésvilágába illesztésével. Az alkotóművész Róth Miksa kivételesen erős önképző volt, bár kétségtelen, hogy indulásában, pályaválasztásában döntő szerepe volt 99 MAGYAR KRÓNIKA Ablakok a Debreceni Egyetem aulájából