Magyar Krónika, 2018. január-június (5. évfolyam, 1-6. szám)

2018-01-01 / 1. szám

SZIGETHY GÁBOR Petőfi általában kiskunsági születésé­ről, Szabadszállást soha szülőhelyé­nek nem állította.” (Mezősi Károly: Közelebb Petőfihez. Bp. 1972.) „Kiskőrös teljes joggal tekinti magát Petőfi Sándor szülővárosá­nak. Ugyanennyire indokolt, hogy Kiskunfélegyházát tartsuk a leendő költő szellemi szülőhelyének, hi­szen még huszonkét hónapos sem volt, amikor - a kiskőrösi árenda becsületes kitöltésével - a családfő 1824. október 14-én három évre bérbe vette a Kiskun város [Kis­kunfélegyháza] két mészárszékét.” (Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. Bp. 2008.) Szabadszállás? Kiskőrös? Kiskun­félegyháza? Homéroszért hét görög város ve­télkedett, hirdetve, hogy falai között született a halhatatlan eposzíró. Ár­pád-házi Szent Erzsébet a fodrozódó legenda szerint több magyar város szülötte. S miért ne születhetne egy magyar szent több magyar városban? Molnár Péterné szabadszállási tanárnő, helytörténeti kutató kar­csú könyvét olvasom: „.. .a róna, hol születtem” A Petőfi-szülőhelyvita (Bp. 2013.) Néhány alapvető összefoglaló mű (Dienes András, Mezősi Károly, Kerényi Ferenc) alapján összegzi a szerző az érveket a félegyházi és a kiskőrösi születés mellett, hangsú­lyosan felsorolva a megfontolandó ellenérveket is. Vékonyka könyve legterjedelmesebb fejezetében kora­beli forrásokra is hivatkozva a sza­badszállási születés mellett érvel. A kötet előszavában Szabadszál­lás polgármestere a politikai okot is megjelöli, amiért városa nevét végleg elfelejteni látszanak az irodalomtör­ténészek: „Vajon Szabadszállást bosz­­szúból, büntetésből zárták ki a szü­lőhelyek vitáiból (1857, 1864, 1867, 1872, 1922,1954), mert Petőfit nem választották meg követnek?” Százötven éve vitáznak, érvelnek, cáfolnak valós és valótlan tényeket a kéziratkötegeket, szakirodalomhe­gyeket, forráskiadvány-tengereket átvizsgáló, elemző, értékelő iroda­lomtudósok. Szabadszállás? Kiskun­félegyháza? Kiskőrös? Kiújult a soha véget nem érő vita. Molnár Péterné (Tóth Sándor sza­badszállási helytörténész feledésből előbányászott adataira támaszkodva és a pápai iskolai jegyzőkönyveket tanulmányozva) megpróbálja bebi­zonyítani: Petőfi Sándor Szabadszál­láson született. Hatalmas könyvkupac tornyosul íróasztalomon. Védiratok. Vádiratok. Hol született valójában Petőfi Sán­dor? A sok-sok tudós irodalomtörté­nész másfél száz év alatt miért nem tudta kideríteni, melyik városban látta meg Petőfi Sándor a napvilágot? Gondolom, azért, mert lehetetlen. Minden tudós állítással szembe­helyezhető egy másik tudós állítás. Minden ténnyel egy annak ellent­mondó tény. Petőfi Sándor maga ír­ta (vagy diktálta) szülővárosa nevét hol így, hol úgy, hol amúgy. És ha a forrásokat vizsgálom, úgy érzem, hogy a tudós irodalmárok a verseket olvasva az információt gyakorta fon­tosabbnak érzik, ítélik, mint a költői látomást. Néha elfelejtik, hogy a szü­lőváros nem azonos a szülőfölddel. Gyerekkori emlék az egyik, férfikori gond a másik. Petőfit Kiskőrösön keresztelték, de szüleinek háza, földje Szabadszállá­son volt, és évekig laktak Dunavecsén, Szalkszentmártonban, Kiskunfél­egyházán. 1848-ban a lutheránus (szlovák) Kiskőrös helyett Petőfi a katolikus (kiskun) Szabadszállás országgyűlési követe szeretne lenni. A hivatalos iratokban a költő szü­lővárosaként hol Szabadszállás, hol Félegyháza, hol Kiskőrös olvasható. Tudta kétségek nélkül, egyértelműen Petőfi Sándor, hogy hol, melyik vá­rosban született? Kiskőrösön keresz­telték. Ez tény. Talán ott született, talán csak odavitték szülővárosából. Cáfolhatatlan érvek, bizonyítékok, kéziratok, hivatalos okmányok, eskü alatt valló tanúk igazolják, bizonyít­ják, teszik kétségtelenné, hogy Petőfi Sándor Szabadszálláson, Kiskunfél­egyházán, Kiskőrösön született. Szemben a városházával, Kiskőrös főterén áll egy öreg ház. 1880 óta­­ Jókai Mór szentesítette - ez Petőfi Sándor szülőháza. A szoba sarkában, az ablak előtt ágy, amelyben a költő született. Szabadszálláson nincs szülőház. Kiskunfélegyházán nincs szülő­ház. Talán volt. Most nincs. Budán születtem, Petőfiből dokto­ráltam, mindig meghatódom, amikor Kiskőrösön fejet hajtva (alacsony a szemöldökfa) belépek Petőfi Sándor nádfedeles, földpadlós szülőházába. Értem, miért nem akarnak a kis­kun városok polgárai belenyugodni, hogy Kiskőrösé a dicsőség, és nem Kiskunfélegyháza vagy Szabadszállás közül valamelyik az olykor sokasodó, máskor fogyatkozó Petőfi-rajongók zarándokhelye. Nemcsak szent, de költő is lehet több város szülötte. Ám csupán egy városba, egy szülőházba lehet az utó­kor áhítatával, a költő szelleme előtt tisztelegve elzarándokolni. Hol született Petőfi Sándor? Aligha fogják múltbúvár tudósok valaha is minden kétséget kizáróan kideríteni. Fekete Sándornak van igaza: „A költő fő életrajzi adata az, hogy megszületett, méghozzá 1823 január elsején, vagy néhány nappal korábban, eddigi ismereteink alapján valószínűleg Kiskőrösön. Ezen kívül fő életrajzi adata még, hogy születé­se után húsz és egynéhány évvel a halhatatlan remekművek egész soro­zatát alkotta meg, majd 1849. július 31-én - pontosan megint csak nem ismert körülmények között - a ma­gyar szabadságharc katonájaként el­esett.” (Fekete Sándor: Petőfi Sándor életrajza I. Bp. 1973.) Százkilencvennégy évvel Petőfi Sándor születésnapja után emeljük le könyvespolcunkról verseskötetét: az üzenet, a gondolat, a szellemiség, amit a költő verseibe foglalt és ránk testált, fontosabb, mint a vége-hossza nincs szülőhely-vita. 2018 első napja­iban talán arra a verssorra figyeljünk: Talpra magyar, hí a haza! ■ író 73MAGYAR KRÓNIKA

Next