Magyar Krónika, 2018. január-június (5. évfolyam, 1-6. szám)
2018-01-01 / 1. szám
SZIGETHY GÁBOR Petőfi általában kiskunsági születéséről, Szabadszállást soha szülőhelyének nem állította.” (Mezősi Károly: Közelebb Petőfihez. Bp. 1972.) „Kiskőrös teljes joggal tekinti magát Petőfi Sándor szülővárosának. Ugyanennyire indokolt, hogy Kiskunfélegyházát tartsuk a leendő költő szellemi szülőhelyének, hiszen még huszonkét hónapos sem volt, amikor - a kiskőrösi árenda becsületes kitöltésével - a családfő 1824. október 14-én három évre bérbe vette a Kiskun város [Kiskunfélegyháza] két mészárszékét.” (Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. Bp. 2008.) Szabadszállás? Kiskőrös? Kiskunfélegyháza? Homéroszért hét görög város vetélkedett, hirdetve, hogy falai között született a halhatatlan eposzíró. Árpád-házi Szent Erzsébet a fodrozódó legenda szerint több magyar város szülötte. S miért ne születhetne egy magyar szent több magyar városban? Molnár Péterné szabadszállási tanárnő, helytörténeti kutató karcsú könyvét olvasom: „.. .a róna, hol születtem” A Petőfi-szülőhelyvita (Bp. 2013.) Néhány alapvető összefoglaló mű (Dienes András, Mezősi Károly, Kerényi Ferenc) alapján összegzi a szerző az érveket a félegyházi és a kiskőrösi születés mellett, hangsúlyosan felsorolva a megfontolandó ellenérveket is. Vékonyka könyve legterjedelmesebb fejezetében korabeli forrásokra is hivatkozva a szabadszállási születés mellett érvel. A kötet előszavában Szabadszállás polgármestere a politikai okot is megjelöli, amiért városa nevét végleg elfelejteni látszanak az irodalomtörténészek: „Vajon Szabadszállást boszszúból, büntetésből zárták ki a szülőhelyek vitáiból (1857, 1864, 1867, 1872, 1922,1954), mert Petőfit nem választották meg követnek?” Százötven éve vitáznak, érvelnek, cáfolnak valós és valótlan tényeket a kéziratkötegeket, szakirodalomhegyeket, forráskiadvány-tengereket átvizsgáló, elemző, értékelő irodalomtudósok. Szabadszállás? Kiskunfélegyháza? Kiskőrös? Kiújult a soha véget nem érő vita. Molnár Péterné (Tóth Sándor szabadszállási helytörténész feledésből előbányászott adataira támaszkodva és a pápai iskolai jegyzőkönyveket tanulmányozva) megpróbálja bebizonyítani: Petőfi Sándor Szabadszálláson született. Hatalmas könyvkupac tornyosul íróasztalomon. Védiratok. Vádiratok. Hol született valójában Petőfi Sándor? A sok-sok tudós irodalomtörténész másfél száz év alatt miért nem tudta kideríteni, melyik városban látta meg Petőfi Sándor a napvilágot? Gondolom, azért, mert lehetetlen. Minden tudós állítással szembehelyezhető egy másik tudós állítás. Minden ténnyel egy annak ellentmondó tény. Petőfi Sándor maga írta (vagy diktálta) szülővárosa nevét hol így, hol úgy, hol amúgy. És ha a forrásokat vizsgálom, úgy érzem, hogy a tudós irodalmárok a verseket olvasva az információt gyakorta fontosabbnak érzik, ítélik, mint a költői látomást. Néha elfelejtik, hogy a szülőváros nem azonos a szülőfölddel. Gyerekkori emlék az egyik, férfikori gond a másik. Petőfit Kiskőrösön keresztelték, de szüleinek háza, földje Szabadszálláson volt, és évekig laktak Dunavecsén, Szalkszentmártonban, Kiskunfélegyházán. 1848-ban a lutheránus (szlovák) Kiskőrös helyett Petőfi a katolikus (kiskun) Szabadszállás országgyűlési követe szeretne lenni. A hivatalos iratokban a költő szülővárosaként hol Szabadszállás, hol Félegyháza, hol Kiskőrös olvasható. Tudta kétségek nélkül, egyértelműen Petőfi Sándor, hogy hol, melyik városban született? Kiskőrösön keresztelték. Ez tény. Talán ott született, talán csak odavitték szülővárosából. Cáfolhatatlan érvek, bizonyítékok, kéziratok, hivatalos okmányok, eskü alatt valló tanúk igazolják, bizonyítják, teszik kétségtelenné, hogy Petőfi Sándor Szabadszálláson, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön született. Szemben a városházával, Kiskőrös főterén áll egy öreg ház. 1880 óta Jókai Mór szentesítette - ez Petőfi Sándor szülőháza. A szoba sarkában, az ablak előtt ágy, amelyben a költő született. Szabadszálláson nincs szülőház. Kiskunfélegyházán nincs szülőház. Talán volt. Most nincs. Budán születtem, Petőfiből doktoráltam, mindig meghatódom, amikor Kiskőrösön fejet hajtva (alacsony a szemöldökfa) belépek Petőfi Sándor nádfedeles, földpadlós szülőházába. Értem, miért nem akarnak a kiskun városok polgárai belenyugodni, hogy Kiskőrösé a dicsőség, és nem Kiskunfélegyháza vagy Szabadszállás közül valamelyik az olykor sokasodó, máskor fogyatkozó Petőfi-rajongók zarándokhelye. Nemcsak szent, de költő is lehet több város szülötte. Ám csupán egy városba, egy szülőházba lehet az utókor áhítatával, a költő szelleme előtt tisztelegve elzarándokolni. Hol született Petőfi Sándor? Aligha fogják múltbúvár tudósok valaha is minden kétséget kizáróan kideríteni. Fekete Sándornak van igaza: „A költő fő életrajzi adata az, hogy megszületett, méghozzá 1823 január elsején, vagy néhány nappal korábban, eddigi ismereteink alapján valószínűleg Kiskőrösön. Ezen kívül fő életrajzi adata még, hogy születése után húsz és egynéhány évvel a halhatatlan remekművek egész sorozatát alkotta meg, majd 1849. július 31-én - pontosan megint csak nem ismert körülmények között - a magyar szabadságharc katonájaként elesett.” (Fekete Sándor: Petőfi Sándor életrajza I. Bp. 1973.) Százkilencvennégy évvel Petőfi Sándor születésnapja után emeljük le könyvespolcunkról verseskötetét: az üzenet, a gondolat, a szellemiség, amit a költő verseibe foglalt és ránk testált, fontosabb, mint a vége-hossza nincs szülőhely-vita. 2018 első napjaiban talán arra a verssorra figyeljünk: Talpra magyar, hí a haza! ■ író 73MAGYAR KRÓNIKA