Magyar Krónika, 2019. január-június (6. évfolyam, 1-6. szám)
2019-01-01 / 1. szám
Fotó: Shutterstock.com NÁNÁSI TAMÁS újságíró ben kiemelte, hogy a lakossági megtakarításoknak kulcsfontosságú szerepük van Magyarország felzárkózásában és fenntartható növekedésében. Tehát akinek van mozgatható plusz (kész)pénze, az olyan lehetőséggel rendelkezik, amellyel a közt is szolgálhatja. Aki a bankokban köti le a pénzét, az a hazai vállalatok hitelezéséhez nyújt a pénzintézetnek pluszforrást. Aki állampapírokat vásárol, az a bizonytalanabb külhoni befektetőket kiváltva kölcsönöz, és fedezi a hazai államadósság egy részét, növelve az ország pénzügyi biztonságát. Aki pedig a saját maga későbbi éveire, netán évtizedeire tesz félre, az öngondoskodás útján felhalmozott forrással előre biztosítja a későbbi fogyasztása fedezetét. Vagyis akkor tesz majd jó hatást a magyar gazdaságra, amikor a lekötött pénzt felhasználja. Ha már a lakosság kezében lévő készpénz felét meg lehetne mozdítani, az érezhető forrásbeáramlást jelenthetne a honi gazdaság szereplői számára. De ha csak az állampapírpiacot nézzük, ott is jókora változást okozhatnának a párnacihában tartott összegek. Nagy Márton, az MNB alelnöke egy közelmúltbeli előadásában tette közzé azt a számítást, hogy ha a megtakarításra félretett készpénz felét, 2225 milliárd forintot állampapírra váltaná a lakosság, akkor sikerülne hazaira váltani a külföldiek kezében lévő állampapírok közel kétharmadát. Ennek alapján talán már az sem lenne teljesen elrugaszkodott elképzelés, ha a magyar állam forintalapú adósságát teljes mértékben belföldi forrásokra váltanánk át. Külföldiek így csak a devizaalapú finanszírozásnál maradnának, ami a teljes államadósságunk húsz százalékát sem éri el. Matolcsy György egy közelmúltbeli konferencián még tovább ment: az egyik fő gazdaságpolitikai célnak azt nevezte, ha az állam devizaadósságát lenulláznánk, így teljes mértékben kiszoríthatnánk a külföldieket erről a porondról, ami erőteljesen növelné hazánk függetlenségét. Ennek elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank elnöke új állampapír-kibocsátási stratégia kidolgozását és bevezetését szorgalmazta. Ennek mindenképpen része lehet az MNB azon javaslata, hogy ehhez a megtakarítási lehetőséghez a jövőben közvetlenül az államkincstárnál juthasson hozzá a lakosság, ami a bankok kikapcsolásával mindenkinek olcsóbb megoldás volna. A következő esztendőkben az MNB szerint évente mintegy 2000 milliárd forint új forrást jelenthetnek a lakossági megtakarítások a gazdaság szereplői számára. Nagy kérdés, hogy ebből mennyi kerül be a piac vérkeringésébe, és mennyi marad párnacihában, nem segítve sem az államadósság átalakulását, sem a növekedést. Ez múlik a szemléletváltozáson, de múlik azokon az intézkedéseken is, amelyek csábítóvá tehetik az otthoni készpénz hazai befektetését. ■