Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 9. évfolyam (Budapest, 1922)
1-12. szám tartalomjegyzéke - TÁRCA - Bangha Béla S. J.: Úti feljegyzések. IV.
kozott Bezerédi rokonsága, az Agrárbank keresztülvitte, hogy a zsebében levő Selyemfonódák Bérlete R. T. mégis megtarthatja az évenként az alaptőke sokszorosát fizető vállalkozást. Kétségtelen, hogy ez a túlközpontosítás beteges állapot. Az a tőke, amelyik épen kezében tartja nagybankjainkat, még csak nem is hazai, hanem nemzetközi külföldi tőke. Ennek a rettenetes nagyhatalomnak sípjára táncol nálunk a termelés, a politika, a sajtó és a lelkiismeret. A nagy dérrel-durral megindult néhány „kurzus-bank" szóhoz sem jut, csak tengődik vagy épen halódik. Sorsuk ugyanaz mint az utolsó két év politikájáé. Nem a tapasztaltak, a rátermettek, hanem a leghangosabbak kezére kerültek. Készülnek a génuai konferenciára. Hetek óta hasábokat foglal el a napilapokban az a sok távirat, értekezés és gyűlések beszámolója, amely mind a génuai konferencia sokat igérő címe alatt csoportosul. Ha valamelyik európai államnak érdeke, hogy már ez a konferencia legalább némileg enyhítse Európa velőt kiszívó nyomorát, akkor mi vagyunk azok. Mégis fájdalommal kell látnunk, hogy még ilyen nagyfontosságú valamennyiünket egyformán érdeklő ügyben, amelynek a mindennapi értelemben vett politikához semmi köze nincsen, mert matematikailag alátámasztható gazdasági igazságokon épül fel, ebben sem tudunk egyetérteni. Az előkészítő konferencián Teleszky János volt pénzügyminiszter az utódállamok vámuniója mellett tör lándzsát, a másik génuai képviselőnk a miniszterelnök pedig programmbeszédében az erősen védővámos politika hívéül mutatta be magát. Legújabban aZÉBE Madarassy-Beck Marcell bárót delegálta a konferencia résztvevőjéül. Kíváncsiak vagyunk, hogy a mamut-bankok exponense melyik álláspont mellé fog szegődni. Különben előre sejthető. Ahhoz az állásponthoz, amely a nagybankok zsebében levő magyar gyáripar kamatozása szempontjából , a legelőnyösebb. Építkeznek Jugoszláviában. Belgrádi és zágrábi lapok híradásai szerint Jugoszlávia egész területén, de különösen Belgrádban és Zágrábban és Laibachban a városi építkezésnek eddig nem ismert mértékű fellendülése következett be. Ezt az építkezési lavinát, amelynek következtében a folyó év háromezer új ház építését fogja konstatálni Belgrádban, az a törvény hívta életre, amely minden nagy vállalatnak megparancsolta, hogy munkásai, tisztviselői, de legfőképen a saját cége számára új lakóházról vagy palotáról gondoskodjék. A további nagy kedvezés megengedi, hogy az új épületek üzlethelyiségei tíz évig, a lakások huszonöt évig teljes adómentességet élvezzenek. A rác királyságban, ahol a lakásínség épen anynyira nyomasztó, mint nálunk, előmozdítja az építkezést az a körülmény is, hogy például Belgrádban háromnégyszobás lakásért havi három-négyezer dinárt is fizetnek. Frankfurtban keresik a magyar aranyjáradékot. A Frakfurter Zeitung közlése szerint az utolsó kéthárom hét alatt a négyszázalékos magyar aranyjáradék árfolyama jelentékenyen felszökött. Tőzsdei körökbenen arról beszélnek, hogy valamelyik külföldi érdekeltség nagymennyiségű magyar aranyjáradék •p. 251