Magyar Kurir, 1788. január-június (2. évfolyam, 2-51. szám)

1788-02-13 / 13. szám

pi­ttett, és a’ Frant­iának adott pénzt vis­sza kéri,­ meg­ nem csalnak; így még Neptunusnak­ is pere van Már fal, mely az Angim , Frant­ia, Spanyol és Hollándus hadi Advocatusokat megint a’ Gibraltár vára alá hívhatja. A’ Hollándu­sok minden szerentsét­­lenségeket a’ Frant­ia Udvar’ falaira írják , kiről azt tartják , hogy a’­z e­gyesült Tartományok között alattomban ő hintet vólna ellenkezésnek magvát a­­zért, hogy a’ fel­zavart vízben annál könnyebben halaszhassan, ’s nagyobb halakat foghasson. Már most Hollándia Angliának és Prus­sziának nyelvén­­meg­ oltalmát, úgy vélekednek , hogy Prus­szia és Német-országnak bizonyos ereje a’ szárazon, Anglia és Hollandiai pedig a’ Tengeren készittik magokat tsatára. Ha ama fo Franc­ia Minister Werstnts, csak a’ jelen-valókról szorgalmatoskodván , a’ követ­­kezendökről el nem felejtkezett vólna ; ha a’ Skál­­dis vize partyán és a’ staváriai cserének küszöbén olly kemény lábokkal nem állott vólna (ezt irja egy Frantzia iró) most nem ezen az után járna az Európai Politika, de ezeket e­gy nagy Monárkba mind kettős No­­t­ab­énév­el irt­a a’ maga Jegyző könyvébe. Frantzia­ országi a’ Német­országi Frigyet­ is alattomban meg­ háboritott­­nak lenni tartatik, ’s már most edgy Hatalmas Mo­­narkha mindeneket o­ly szépen el­rendelt, hogy a’ Hollándus arannyal te­lyes erszénynek edgyik sziját Prus­szia, a­ másikot Anglia tartyák kezekben. — Némely Levelek azt írják, hogy azok a’ Frant­ia hadi Tisztek , kik eddig a’ Töröknél tisztnek valt szólgálatot, a’ magok Udvaraktól olly parantsolatot vettenek, hogy minden késedelem nélkül a’ magok Hazájokba és előbbeni tisztségeknek he­lyére vis­sza takaradjanak. Ez a’ Frant­iára nézve nem egyéb volna , hanem a’ Torok’ barátságáról való tökélle­ N­e­tes

Next