Magyar Kurir, 1788. január-június (2. évfolyam, 2-51. szám)

1788-02-13 / 13. szám

pittett, és a’ Frantiának adott pénzt vissza kéri, meg nem csalnak; így még Neptunusnak is pere van Már fal, mely az Angim , Frantia, Spanyol és Hollándus hadi Advocatusokat megint a’ Gibraltár vára alá hívhatja. A’ Hollándusok minden szerentsétlenségeket a’ Frantia Udvar’ falaira írják , kiről azt tartják , hogy a’z egyesült Tartományok között alattomban ő hintet vólna ellenkezésnek magvát azért, hogy a’ felzavart vízben annál könnyebben halaszhassan, ’s nagyobb halakat foghasson. Már most Hollándia Angliának és Prussziának nyelvénmeg oltalmát, úgy vélekednek , hogy Prusszia és Német-országnak bizonyos ereje a’ szárazon, Anglia és Hollandiai pedig a’ Tengeren készittik magokat tsatára. Ha ama fo Francia Minister Werstnts, csak a’ jelen-valókról szorgalmatoskodván , a’ következendökről el nem felejtkezett vólna ; ha a’ Skáldis vize partyán és a’ staváriai cserének küszöbén olly kemény lábokkal nem állott vólna (ezt irja egy Frantzia iró) most nem ezen az után járna az Európai Politika, de ezeket egy nagy Monárkba mind kettős Notabénével irta a’ maga Jegyző könyvébe. Frantzia országi a’ Németországi Frigyet is alattomban meg háboritottnak lenni tartatik, ’s már most edgy Hatalmas Monarkha mindeneket oly szépen elrendelt, hogy a’ Hollándus arannyal telyes erszénynek edgyik sziját Prusszia, a másikot Anglia tartyák kezekben. — Némely Levelek azt írják, hogy azok a’ Frantia hadi Tisztek , kik eddig a’ Töröknél tisztnek valt szólgálatot, a’ magok Udvaraktól olly parantsolatot vettenek, hogy minden késedelem nélkül a’ magok Hazájokba és előbbeni tisztségeknek helyére vissza takaradjanak. Ez a’ Frantiára nézve nem egyéb volna , hanem a’ Torok’ barátságáról való tökélle Netes