Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)
1789-03-21 / 23. szám
*97 de azonban azédes Bort jól költő ’s fogyató , Splényi Regementbéli Kompánia, elhagyott táborozásának helyére való indulásra Böjt Más-Havának 4. dik napján parantsolatot vett volna, ’s 5-dik nap a Tordai vitézlő Rendet igen megbecsüllő Lakosoktól, mély zokogással útnak is botsátatott volna , lévén ezen Seregben Unitárius Vitézek is , elindúlásokat megelőző napon megkeresik az ott lévő Gyülekezetnek Papját J* 4 K* * M * * ajt , emlitvén, hogy ők a’ Pusztában bújdosott Izrael szerint Angyalok Kenyere nélkül ( ’SóityS ‘ 25. ) szükölködnek: ezeknek azért az említett T. Pap a’ Szent Úri Vacsorát ki - szolgáltatá a’ Parokiális Házban. Mely véghez menvén , illyen könyörgést mondata velek: : „ Minden erő felett való Erő! Erős Isén! kinek az arany békesség’ jóságodnak édes gyümöltse, a háborúság pedig bűnöél rettentő eszköze! Fényes ditsösséget adsz a’ Királyoknak , hatalmat engedvén az emberek fiain , hogy azokkal éljenek a’ Tartományok’igazgatásában ’s védelmezésében. Imé Felséges Isten mi isten f.tény Híveid, Királyi Vitézék eire hivattattunk , Felséges Urunknak cimerét fejűin.m. mély tiszteletet szivünkben viselyük, mellette melló csep vérünket földre kíontani nem sájnáljuk , óiatatosok lészünk. — Megszóllallott viszontag immár a* Dob, zengett a’ Síp, indulásunkat jelenti. Oh erős Isten! Hadaknak igazgatója! Kebelünkben bevettetett a* Sors, de nállad van annak Гекмс, Te számlálod meg lépéseinket, megáldod ulozásiinkat, Те is visz a’ véres csatájak helyé ről