Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)
1789-02-25 / 16. szám
volna ; e? a’ gyalog járó rongyos Aripoteles azt ke?dette valt az Elyseumban feszegetni, hogy a’ fele Világbéli Fejedelmeknek a’ Bakhus innepét is jó volna zabolázni; vagy legalább megengedni, hogy s a’ ki akar, az esztendőnek akár mellyik részében bolond lehessen — sőt azt is mondotta, hogy ha tsak ugyan a’ már ki - irthatatlanúl meggyökeredzett Bakhus innepét egésszen el nem lehetneц töröltni, jobb volna azt a’ nyári napokra által-vinni, hát a’ szabad levegőn a’ zöld-fák alatt tántzalók a’ hirtelen meghűlt izzadt tepnek és felforrott ’s hirtelen meg hűlt vérnek olly nagy veszedelmet nem okoznának — annyi 1000 ’s meg rovp gyertya nem égne el — annyi rossz házasságok ’s házasság-rontások nem esnének s. t. — mert ő , igy szól, még a’ felső Világon létében tapasztalta, a’ két nemű össe vegyült és fel hevült ifjúságok közt északának idején a’ Bálházokban mik történtek , és azt gondolja , hogy most is mind úgy van. Itt, igy szól, tántzol Pál Péter kedves Baráttyának gyenge Feleségével a’ Redoutnak alsó részében , Péter is a*Pál Húgával a’ felsőben — mind a’ két Szállban gyertyák égnek, sok az ember, edgyik sém félti a’ másiktól a’ magáját — azonban Pál elvesz — kilopja magát az ifjú asszonykával a’ hátúlsó ajtón — kivid mingyárt fetét, van— bemennek egy előre ki bérlett házba — ki tudja, hogy nem a’ Pál Felesége, hanem a Péteré — csépel Pál a’ Péter befedett ismében — vissza megy — az alatt Péter is beérkezik a’ Pál Húgával (mert ő is ezen az úton járt volt, alattomban) visszaérkezik egy más ajtón —mind Q 2 a’