Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)
1789-04-08 / 28. szám
jedvén, midőn azon napnak estvéjén a’Város Elöljárói a’ Vasarrost hivatnák , ő beköti szemeit a követeknek, hogy mindjárt készen engedelmeskedik, tsak félre való dolgára mégyen. Ki menvén azonban, álnok praktikával élt a’ bűnös, inkább tettzet néki a’ hóltak országában egy örökös áriszomot szenvedni, mint e’Világon tsekélységgel büntettetni. E’ végre félvén, ne hogy addig el fogattassék, mig Báront a’ Sziksz partjai körül keresné; a’ Szamosnak vészi útját, belé ugrik , ’s hamis úton módon a’ Szamosón viteti Lelkét a’ hóltak országába, így a’ szegény Pénzes, a’ mit azon napon evett, tsak hamar ivék is reá , és a’ hirtelen pénzelédni akarásnak , hirtelen meg-adá az árvát. — Hirtelen akarat Gyakran veszélyt arat. Teste a’ jég elmenete után Szathmaron alól két mértfölddel Tsengernél , két hét múlva találtaték meg. „ mállynk is szinte Mátyás napjáig tartott a’ komorabb téli idő; akkor egynéhány napokon eleb ,& bem keménysége enyhülni láttatott , de az annak előtte majd minden harmad vagy negyed nap ujjúló ’s nevekedő hó, előre veszedelerms árvízzel fenyeget valt. El is érkezik a’ fenyegető gyors ellenség. Mártzius első napján a’ Szamos a’ töltéseket megszaggatván, az árvíz nagy mozgással határunkat elbontá. Mi azon kivül, hogy egynéhány útszáink hajókázható vizben lábbognak vala, kívülről mint edgy Sántzal az árvízzel körül- vétettünk , és mint egy Várba szoríttattuunk. Mihozzánk ma,d egy hétig vidékiek nem jöttek , de lakóink köztin is , első jövetelében az árvíz, hegyen,, vagy