Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)

1789-04-08 / 28. szám

35? 1 jedvén, midőn azón napnak eftvéjén a’Város Elöl­járói a’ Vas-arroft hivatnák , ő bé-köti izéméit a" Követeknek, hogy mindjárt kéízen engedelmeskedik, tsak félre való dolgára mégyen. Ki-menvén azon­ban, álnok praktikával élt a’ bűnös: inkább tettzet néki a’ hóltak-orfzágákan egy örökös áriftomot ízen­­vedni, mint e’Világon tsekélységgel büntettetni. E’ végre félvén, ne-hogy addig el fogattafsék, mig Rá­ront a’ Stikfz partjai körül keresné; a’ Szamosnak véí'zi útját, belé - ugrik , ’s hamis úton módon a’ Számolón viteti Lelkét a’ hóltak-orfzágába. így a’ fzegéuy Pénzes, a’ mit azon napon evett, tsak ha­mar ivék-is reá , és a’ hirtelen pénzelédni akarás­nak , hirtelen meg-adá az árrát. — Hirtelen akarat Gyakran vel'zélyt arat. Telte a’ jég-elmenete után Szatlnnaron alól két mért-földdel Tsengernél , két hét múlva találtaték-meg. „ jNálluuk-is fzinte Mátyás napjáig tartott a’ komorabb téli idő; akkor egynéhány napokon eleb- ,&! bem keménysége enyhülni láttatott , de az annak előtte majd rnrnden harmad vagy negyed nap ujjú­ló ’s nevekedö hó, előre veizedelorms árvízzel fenye­get vaia, El-is érkezék a’ fenyegető gyors ellenség. Mártzius első napján a’ Szamos a’ töltéí'eket meg­­fzaggatván, az árvíz nagy morgáfsal határrnkat cl­­boiitá. Mi azon-kivül, hogy egynéhány útlzáink hajókázható vizben lábbognak vala, kívülről mint edgy Sántzal az árvízzel körül- vétettünk , és mint egy Várba lizorrttattimk. Mi - hozzánk ma,tl egy hétig vidékiek nem jöttek ; de lakóíink közziu is , első jövetelében az árvíz, hegyen,, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék