Magyar Kurir, 1791. július-december (5. évfolyam, 51-103. szám)

1791-11-25 / 93. szám

1481 hhi Statusquoból leg­kissebbet­ is tudni. Szisztovban semmi Orosz Követ meg nem jelent. De tegyük fel, hogy Akhenben minden Európai Hatalmasságnak Követe jele­njék­­ meg. Anglia itt is mindenkor a­ maga hasznára fogja igyekezni a’ Statusquót fordít­­tani. Prus­szia sem fogja magát itt­ is kevésbé sze­­retni, mint Rájkhembakhban. Frant­ia Országnak, ennek az egész Európát már 3-dik esztendeje sarba rúgott Kis-As­szonykának két kérösi vágynak: ed­­gyik Anglia, a’ más, pedig az Orosz Birodalom. A­ Frant­ia Pátrioták az Anglus Pátrioták kebelébe kí­vánkoznak , és a’ mint a’ leg ujjabb hirek erössittik, már Angliának Szövettséget­­ is ajánlottanak. Az Orosz Birodalom pedig a’ Frant­ia Printzek által, a’ ki-vándorlott ’s minden nap vándorló Nemesség ás Papság által akar Frant­ia Országgal előbb csak kéz­fogást, ’s végre Lakadalmat c­elebrálni. A’ halgatni tetsző Neutrálisa Fejedelmek közzül egyik Angliával, a’ másik az Orosz Birodalommal, a’ harmadik talám önnön magával szeretné Öszve szö­­vetkeztetni Franc­ia Országot. Ezek pedig még ed­dig élő csak a’ leg­közönségesebb be­fo­lyásai az Európai Fejedelmeknek Frant­ia Országhoz , — ’s melly fókák ezeknek az ő meg nevezhetetlen önnön haszon kereséseik is ! A’ Romai sz. Szék sém ollyan könnyen fogja Jiveniót, és a’ Vénisziai Grófságot oda hagyni. Hát a’ Spanyol Udvar mi­­­némü szemekkel fogja azt nézni , hogy Frant­ia Ország szövettséges kezeket kíván Angliával öszve csapni ? — Mind­ezeknek meggondolása Kardiná­s Flórivel együtt, az Akhe­­ni nem lehetetlen Gyűlésnek kivánt c­élra való vi­tet­tetése felöli Tamássá változtat bennünket, és ezt monda­tja vélünk, hogy a’ F. Udvaroknak önnön haszon keresése sokkal ellenkezőbbek egyik al­má­nkkal, hogy sem egy Gyűlésben minden ellenkezé­seknek örökre vége szakadhatna. Azonban jó len­ne, ha igy lehetne: minden ember szerettének csak ez lehet,igaz kívánsága. Lón-

Next