Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1793-07-02 / 1. szám
o rintot hagyhat férfi magzatainak , egygyik sem köteles a’ katonaságra. — A’ paraszt minden sactzoltatás nélkül meg fizetheti a’ közönséges adót, hogyha a’ földes urának törvényes munkáját végbe viszi, többet mivelni nem tartozik. — A’ parasztság köteles a’ katonaságra. A’ melly parasztnak két fia vagyon, eggyiket katonának kell adni, ha három kettőt, ha négy hármat, ’s azt. Minden lakos tartozik a’ királynak adót fizetni, akár nemes, akár polgár, akár paraszt legyen az, ki vévén a’ Tudósokat, kiknek leg nagyobb privilégiumok vagyon a’ Prussiai Birodalomban. A’ nemesek örökségeiktől, a’ parasztok jövedelmeiktől. Leg közönségesebb adó az úgy neveztetett vaccisa, az az, a’ városokba bé vitetni szokott eleségtöl való fizetés , de a’ melly érezhetetlenűl esik meg, és nem a’ vevő, hanem az adó fizeti le. Minden eleségre tartozó dolgoknak az árra meg vagyon határozva, és éppen nem terhelheti az adó a’ vevőket. Mellynél többet emészt meg valaki, annál többet fizet a’ királynak , és igy leg többet adódznak a’ nagy urak , leg kevesebbet a’ szegény emberek , a’ kikpé! a’ consuimatió is kevés s. a. t. Illyetén kaptára akarja ütni II Wilhelm a’ déli Prussiát is, az az, Lengyel országnak azt a’ részét , mellynek leírásához minap jure sortioris jutott vala. Múlt holnapnak kezdetében oda küldetett királyi parancsolat szerént, tartozik minden lakos, akár nemes, akár polgár, akár paraszt legyen az, igazán feladni 1. Mitsoda öröksége vagyon, és minémü jusson birja azt. — 2. Mennyi jövedelme vagyon abból esztendőnként. 3. Mennyit consumal maga, mennyit küld a’ városi piatzokra ? — 4. Miből áll öröksége, vagynak e szántó földjei, kaszáló rétjei, halastói , vadas kertei, erdei, s. a. t. — 5. Mennyi hóid földje vagjon, hánny mérőt szokott eggy hóid földre vetni, ’s mennyi termése vagyon? — 6. A 2