Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1793-12-03 / 45. szám
értendőben, kinél otsmányabb, ’s gonoszabb fejedelmet soha sem hozott Frantzia Ország. Minden tehettségét, és kintsét arra fordította, hogy az uralkodó házat veszedelembe ejthesse, ’s magáévá tehesse a’Frantzia koronát. Mirabónak tanítványa, Dumouriernek titkos barátja, Silerynek nagy jó akarója,Péthionnak pedig különös favoritája vólt. Elegendő bizonysága lehet az ő meg ölettetése, mennyire gyűlöllyék a’ Jakobinusok azokat, a’ kik a’ Frantzia köztársaság eggységével, és feloszolhatatlanságával ellenkeznek. Ifjúságában egészen a’ feslett életnek adta magát, ’s nállánál otsmányabb életű embert, még tsak képzelni sem lehetett. E’ miatt leg kissebb betsülete sem vólt a’ királyi udvar előtt, melyet ő az által bosszútt meg, hogy mint első Frantzia mágnás, leg jobban akadályoztatta annak feltételeit. — Midőn 1787 -k esztendőben Lili de Justice tartatott volna XVI Lajos király által a’ Párisi parlamentomban , az az, midőn abban közönségesen megjelent, ’s királyi thronusba ült volna a’ király, minden szemérem nélkül beszéllett vele a’ vóit Orleánsi hertzeg, melly miatt, az úgy nevezett Lettre de Cacet által számkivetésben küldetett, ’s azóltától fogva soha meg nem szűnt a’ királyi família ellen agyarkodni (b). 1789-ik esztendőben, Mirubóval eggyütt aszszonyi köntösben jelen volt azok közt a’ hazt árúló asszonyok között, a’ kik a’ szerentsétlen királyt Versaliából Párisba vitték. Égolite Filepnek meg ölettetése után való nap az ő leg jobb tanáts adója, de Laclos, és Mirabónak anynya is meg fogattalak, ’s a’ mint gondollyuk, ezeket is a’ Guillotine' fogja e’ világból ki végezni. (b.) Lith de Justice deáicus Supremae curiae Parisiensis rege praesidente consessus , ollyatén közönséges Parlamentalis gyűlés vala Párisban, a’ mellyben a’ király aranyos liliomokkal felékessttetett kék bársonyból készitetett trónusban ült, és akkor minden Parlamentalis ta