Magyar Kurir, 1800. január-június (14. évfolyam, 1-51. szám)

1800-04-08 / 28. szám

hogy az éfzaki Amerikai tartományok Angliától el fzakadtanak. Melly fzavainak hogy annál na­gyobb erőt adftafí'on, Bonaparte fó Conzul ellen is iLletíen kifejezésekkel élt, ámbár elöbbeni be­­fzédjejben eröííen védelmezte légyen is ótet az Angíus ministerek ellen , avval zárta bé orati­­óját, hogy ö meg nem fziinik azt kívánni, ha azért hadakozik e’ Anglia a’ Francziák ellen, hogy a’ Burboniai hazát előbbi trónusába vifiza tegye avagy nem? Fitth minifier önnön maga, tsak mosolygás­sal, és válvonogatálTal felelt Tierneynek ; ellenben Bawkesbury nevű tagja a’ Parlamentumnak igy fzóllott: Nekünk, úgymond, femmi juft nem enge­dett a’ mi Conftitutiónk arra, hogy a’ háború és békeíTég dolgában fzámadásra vonhaíTuk a’ mini­­fteriumot; és tsak akkor kivánhattyuk hivataly­­]vöktől való meg fofztattatásokat a’ Királytól, a’ midőn gyanúfokká tefzik önnön magokat. Nem a’ Burbóniai Háznak Királyfágba leendő viíTza helyhezteteféért, hanem a’ mi tulajdon bátorsá­gunkért hadakozunk mi, melly feltételünk a’ ta­­yaízvilás által is meg esöíTitetett. A’ Frantzia Orfzági tíz revolutiók is elegendő bizonyságaink nekünk arra, hogy femmi barátságos és békeíle­­ges egyeítégre hem lehet avval nékiitik lépni. Ha ma békeHeget tsinálunk, holnap újóbbati meg tö­rik azt azok a’ revolutióhoz fzokott emberek. Tehát mindenkor óhajthattyuk a’ Királyi méltó­ságnak oda való viíTza vitetéfét. Mindazáltal , ha oly formák lefznek a' környülállások, a’ mely­­lyekben a1 moltani Kormánvfzékkel is békefieget lehet kötni, akkor ofztán mi is másként fogunk gondolkozni. — Tagadhatatlan dolog, hogy min­ket a? Fr. udvar fofztott meg Amerikai öroksége- 3nkT- f|e azt 1{, bizonyos kútfőből tudom, hogy azou uíborúra, mellynek valóságos fzüleménye moliam revolutio, tellyeíTéggel femmi haj-43$

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék