Magyar Kurir, 1800. január-június (14. évfolyam, 1-51. szám)

1800-04-08 / 28. szám

landósága nem volt a’ szerentsétlen XVI. Lajos Királynak. A’ Sz. Királyi familia szives­en ki­­vá­nya Európa tsendesegének vissza szereztet­ését, de nem kivá­nya a’ Franczia új Kormányszék. Egyedül a’ vallás dolgát illetem. Én te­lyesség­­gel nem vagyok a’ vallásbeli tűretlenségnek ba­rátja. Már a’ régi Filozófusok is azt tartották , hogy egyetlen egy Status í'e lehet vallás nélkül állandó. — Ellenkező módon predikáltottak a’ Fz. Országi Filozófusok, ezek egészlen ki akarták ma­gok közül a’ val­ást irtani, azonban minémü kö­vetkezései voltak ezen szándékjoknak ? Ki mond­­hatatlan szörnyűség, gyilkosság, ’s több eféle go­­noszság. A’ Filozoficus fanatismus egészlen meg homályositotta ’s feledékenységbe merítette a’ vallásbeli fanatismus. — Nem azt akarom evvel mondani, mintha a’ vallásnak és monarchiának vissza állitatásáig nem lehetne békességet a’ Fran­­cziákkal kötni; hanem tsak azt állítom, hogy el kell egy darabig várni, miként fognak ottan a’ dolgok folyni s. a. t. Illyenképen most sem ból­­dogúlhatott Tierney a’ maga feltételében. Fő Conzul Bonaparte egy harmadik Európai udvarnak minister követje által azt adatta Lon­don városának éltésére, hogy ő elegendő életet enged Sr. Országból Angliába vitetni ; a,’ melly ravasz politikája által oda czélozni láttatik, hogy az Angliai Pa­rl­a­me­n­tu­m­b­a­n lévő antiministerialis résznek az által is tekintetet szerezhessen, a’ mi­­niperium ellen pedig, melly a’ Frantziák ellen va­ló háborúnak folytatását sürgeti, fel ingerelhesse a’ Londoni községet, Portugalia. Azon defensiva alliantzia, a’ mellyre a’ Péters­­burgi Császári, és a’ Liszbonai Kir. udvarok egy­más közt léptek, következendő czikkelyekből áll.­­) Mind a’ két udvar garantirozzák mostani bí-

Next