Magyar Kurir, 1802. július-december (16. évfolyam, 1-53. szám)
1802-09-17 / 23. szám
gelt a’ Magistrátus. Ellye szép illuminátzió, muzsika, és vigasság vólt a’ városon minden felé* Tegnap a’ Colloredo Wenczel és Alanfredini Regimenieik muskáját tartotta, melly után azon Tafelberg revü hegyrr is, az mellyröl jobbra a* Wigjar, és alra a’ Glatzi határok látszanak, fel lovagolván, a’ vidéknek megszemlélésével gyönyörködtette magát, ’s mind ezekután ma reggel Brünni felé tovább folytatta útját, cörö Herczegsége. Sémiin, Sept. 6 . dikán* Pásmán Oglu meg békélték végezetre a’maga Császárjával egy nagy Hatalmatságnak közben járasa által* A* kötöttök való alkunak még tsak az aláírás híjja. Mindenekről való tökéletes el felejtkezést ígér néki a’ Császár, és három lófarkú Barchivá nevezvén, eonak felette még egy jó furama pénzt is ad néki, hogy katonáinak hátra lévő feles hópénzeket kifizethesse. Oglíl ellenben tökélletes engedelmetségre és arra rzmat, hogy katonáit azonnal el fogja „iun jotsatani, mihelyett hópénzeiket kifizetheti. fiagy Britannia. Az a’ Párisi Moniteurben elő fordúlt Génuai tudósítás, a’ melly az Algiriai Barbarus Fejedelem erőszakoskodásait és ragadozásait felszámlálta, külömbkülömb féle megjegyzésekre szolgáltatott az Anglus íróknak alkalmatosságot: — ,,Mi nem nagyon fogunk bámulni azon (így szólt a’ Morning Chronicle) , ha Bonapartét ezen tengeri tolvajok ellen fordulni, és az Ő gyalázatos tolvajdodásoknak nyakaszakasztása által, új dicsőséget nyerni látjuk. A J vagy Pompdius