Magyar Kurir, 1803. április-június (17. évfolyam, 26-51. szám)
1803-06-07 / 45. szám
A’ SZÉLHEZ. ODA CSOKONAY VITÉZ MIHÁLY ÁLTAL. Mit hízelkedel, óh rengeteg, óh tsalárd Elmék ingadozó bélyege, Esti szél ? Hát füstsogta Hazámnak Nem borzasztnak üszögjei ! Víg hangot hazudó Posta! mit únszolod Pernyében heverő lantomat? A’kataj Bosszantó gyönyörűség A boldogtalanok között. Zengj a’ kis Balaton’ partja 1) körül, hol a’ Természetnek örök Szüze, ’s az emberi Mesterség, ez a’Hérós , Egy tükörbe katsonganak. Tsattogjál aranyos szárnnyal enyészeten, ’S hagyj engem Szabadon Dácia’ pallagán Elnémulva zokognom A’ nádlepte fedél alatt. ») Kis Balatonnak nevezem a’ Fertő’ tavát, mivel ezt a* revet nem igen Aestheticához valónak tartóul. Ez okból teszek oda alább helyette Nizidert. 11